Nagymegyeren a tanácskozást október 16-án délelőtt Őry Péter szervező után Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország szlovákiai nagykövete, Berényi József, az MKP elnöke és Potápi Árpád János, a magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg.
Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott pozsonyi nagykövete az összefogás és az együttműködés jelentőségéről szólt köszöntőjében.
Berényi József, az Magyar Közösség Pártjának elnöke megnyitó felszólalásában az aktuális politikai és közéleti kérdéseket vette górcső alá. A kisiskolák ügyével kapcsolatban elmondta, hogy azok megmentése csak törvénymódosítással érhető el. Szólt a megyei szintű pályázati kiírásokról, melyeket a kormány késleltet.
Az MKP önkormányzatisági koncepciója kapcsán megjegyezte, hogy sajnos vannak olyan vélemények is, amelyek ezt a modellt etnikai gettónak nevezik, holott amely területről szó van, a magyarok aránya 70%. Kihangsúlyozta, hogy ezek a támadások nem is szlovák részről jönnek, hanem pont néhány felvidéki magyar köréből. Az MKP szerint visszafordítható az asszimiláció. Jó példaként említette a baszkokat, akik a nyelvüket újra törvényerőre tudták emelni.
Továbbá beszélt a migráció kérdéséről, mely összefogásra ösztönzi a V4-es országokat, így nagyobb bizalom jött létre a magyar és szlovák kormányok között is. A közelgő választásokról elmondta, hogy sajnos nem az a kérdés, hogy ki fog kormányozni a jövő választási időszakban, hanem, hogy lesz-e a SMER-nek partnere. Ennek ellenére az MKP törekszik arra, hogy legyen kormányváltás, de ehhez széleskörű jobboldali összefogás kellene. Berényi József felszólalása ITT tekinthető meg.
Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára felszólalásában elmondta, hogy 2011 januárja óta 760 ezren kértek magyar állampolgárságot, ebből mára 720 ezren tettek állampolgársági esküt le. Hozzátette: még mindig sokan vannak, akik a Kárpát-medencében vagy a szórványban szeretnék felvenni a magyar állampolgárságot.
A szórványmagyarságot érintő programok kapcsán kiemelte a Petőfi Sándor-programot. A Kárpát-medencei szórványmagyarságot segítő program célja, hogy erősítse a közösségek identitását és segítse a fiatalokat, akik a magyar kultúrához, nyelvhez, történelemhez akarnak kapcsolódni. A program az egykori monarchia területére terjed ki, érintve Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Ausztriát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Dél-Lengyelországot . Felvidéken 8 ösztöndíjas kapcsolódott be a munkába, kilenc hónapig segítik itt a programot.
Felhívta a figyelmet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázati lehetőségeire. Kiemelte a testvér-települési együttműködések erősítésére kiírt pályázatokat. Elmondta, ezzel céljuk Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének támogatása. A felhívás a magyarság összetartozása jegyében értékteremtő, konkrét szellemi és/vagy tárgyi eredményt felmutatni tudó programok megvalósítására szeretne ösztönözni, e célokat tükröző igényes, minőségi pályázatok támogatásával. Felhívta a figyelmet, hogy a települések vegyék igénybe ezeket a lehetőségeket.
Kitért a külhoni magyar szakképzés éve programra. A Nemzetpolitikai Államtitkárság 2012 óta minden évben tematikus évet hirdet. 2012-ben az óvodásokat, 2013-ban a kisiskolásokat, 2014-ben pedig a felsősöket helyeztük a középpontba. 2015-ben meghirdették a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve programunkat.
„Tematikus programjaink célja, hogy megerősítsük és gyarapítsuk a külhoni magyar közösségeket és általuk magyar nemzetünket. A 2015 a külhoni magyar szakképzés éve programelemeit is úgy dolgoztuk ki, hogy segítsük a külhoni magyar fiatalokat, hogy felnőttként szülőföldjükön sikeresen boldoguljanak” – tette hozzá. Elmondta, hogy napjainkra nagyon háttérbe szorult a műszaki oktatás. 
Mondott egy olyan példát, hogy vannak szakemberek az űrben, de mire vissza kellene térniük, nem lesz itt olyan ember, aki fogadja őket, mert annyira rossz a szakképzésünk. Ennek javítása érdekében ösztönző programokat hoztak létre. „A Kárpát-medencei szakképzés megerősítésével, a munkaerőpiac és a frissen végzett szakképzett fiatalok összekapcsolásával hatalmas lehetőség áll előttünk”- mondta.
Kifejtette, hogy sokszor azt tapasztalják, hogy jelenleg a magyarság vállalása egyenlő a szegénység vállalásával, főleg a Vajdaságban és Kárpátalján. Ezért elmondta, hogy gazdaságilag meg kell erősíteni a magyar lakta részeket.
A délelőtti tanácskozás résztvevőit elsőként Őry Péter, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke, az Önkormányzati Szabadegyetem főszervezője köszöntötte. Az első fórumot Farkas Iván, az MKP régiófejlesztési és gazdasági alelnöke vezette. Az összejövetelt megtisztelte jelenlétével többek közt Haraszti Attila a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, Ft. Fazakas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke és Géresi Róbert püspökhelyettes.
Az egységes Kárpát-medencei gazdasági régióról – mint a közép-európai térség fejlődésének útjáról Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet nemzeti integrációs és Kárpát-medencei hálózatfejlesztési igazgatója szólt. 
A „Magyar Nemzeti Kereskedőház – kihívások és lehetőség a közös gazdasági térben” cím alatt Skapinyecz Péter, a Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat elnöke beszélt az intézményi feltételekről, majd Abaffy Patrícia, az Európai Területi Társulásokért felelős osztályvezető elemezte az EGTC-k és az infrastrukturális fejlesztések kilátásait.
Délután Hrubík Béla, Ipolynyék polgármestere mutatta be sikeres brüsszeli pályázatukat. 
Ez után a Kárpát-medencei magyar oktatásügy, iskoláink aktuális kérdései kerültek a tanácskozás napirendjére. E témában felszólalt Tóth Tibor weblapfejlesztő, a www.magyariskola.sk üzemeltetője; Jerasz Anikó, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója, Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettese és Csáky Csongor főtitkár a Rákóczi Szövetségből.
A délutáni fórumot A. Szabó László, az MKP oktatási alelnöke vezette. 
Az oktatásügy kérdéskörében többen is felszólaltak. A vitában a kisiskolákról, a pedagógusok passzivitásáról, a roma tanulókról, a minőségi oktatásról többek közt kifejtette a véleményét Szigeti László, az MKP OT elnöke, Auxt Ferenc, az MKP Rimaszombati járási elnöke, Albert Sándor, Selye János Egyetem alapító rektora. Őry Péter, a Pro Civis elnöke a fórum végén elmondta: nagyon jó, hogy ez a párbeszéd elindult. Kifejtette, hogy ezt a kérdéskört fel kell dolgozni, s el kell juttatni a településekhez, az önkormányzatokhoz, a pedagógusokhoz, hogy ők is kifejthessék a véleményüket. 
Az Önkormányzati Szabadegyetem iránt a korábbi évekénél is nagyobb az érdeklődés, mintegy 180 fő, polgármesterek, önkormányzati képviselők vesznek részt a kétnapos tanácskozáson, mely Nagymegyeren a Városi Művelődési Központban valósul meg.
Felvidék.ma
Fotó: Pro Civis facebook {iarelatednews articleid=”49357,49336,49328″}
