A kisebbségekben nem ellenséget, hanem értéket kell látni – hangsúlyozta Sólyom László köztársasági elnök a Hősök terén rendezett tisztavatáson elmondott beszédében. Azzal a szemlélettel szemben, amely a kisebbségben ellenséget, vagy legalábbis problémát lát, van egy másik látásmód is, amely értéknek és az ország gazdagodásának tartja őket – mondta a köztársasági elnök. Az államfő közölte: Szent István példája ma két vonatkozásban nagyon időszerű: az egyik a magyar állam és a magyar nemzet viszonya, a másik pedig az, hogyan tudta István király új útra téríteni, megújítani a magyarságot.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar állam és magyarság határai soha nem estek egybe, a magyar államnak kezdettől más nemzetek is részei voltak, és részei ma is, a magyarság egy része pedig – nem egyszer a nagyobbik hányada – a magyar állam határain kívül élt.
Az államhatár a magyar nemzetnek, ennek az összetartozó, nyelvében, kultúrájában, történelmi tudatában és azonosságérzetében egységes népnek az egységét soha nem törte meg, az állampolgárságtól és a lakhely szerinti országtól függetlenül beszélünk a kulturális értelemben vett magyar nemzetről – jelentette ki.
Intelmek
Úgy fogalmazott: a magyar nemzetnek „olyan szerencséje volt, hogy István óta mindig létezett saját állama, amely a nemzet többi részéért is fel tudott lépni”, ez ma a köztársaság alkotmányban előírt kötelessége, amelyet a kornak megfelelően kell gyakorolnia.
„Bárcsak meghallanák és megszívlelnék István király intelmét a soknyelvű és sokszokású országról a szomszédos fiatal nemzetállamok” – mondta az államfő, hozzátéve: amíg ez nem történik meg, „igénybe kell vennünk a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi jog minden kisebbségvédő eszközét nemzettársaink és a saját érdekünkben”.
A köztársasági elnök szerint ezért kell Magyarországnak fellépnie az anyanyelv használatát korlátozó szlovák nyelvtörvény ellen, a magyar iskolákat ellehetetlenítő ukrán politika ellen, az erdélyi magyar tisztviselők elbocsátása ellen, és támogatnia kell a Vajdaság autonóm statútumának elfogadását. Az államfő szerint Magyarországnak minden alapja megvan arra, hogy szorgalmazza: az Európai Unió tűzze napirendre az őshonos nemzeti kisebbségek kérdését, erre a közelgő soros uniós elnökséget is fel kell használni.
Változtatni kell
Az államfő a szemléletváltás szükségességével kapcsolatban két példát emelt ki. Közölte: „ha felmérjük a jelenleg nyolc ország területén őshonosként élő magyar nemzet helyzetét, nem folytatható a trianoni veszteség állandó önmagában vett felemlegetése”, ehelyett a tanulságokat levonva és a mai helyzetet ismerve a jövő felé kell fordulni.
De nem folytatható a nemzeti probléma negligálása sem, és nem ismétlődhet meg a testvérek megtagadása. Ahhoz, hogy megmaradjunk mindenhol, ahol Szent István óta élünk, és folytassuk örökségünket, arra volna szükség, hogy az összes magyar nemzetrész képviselői által elhatározott nemzetpolitika a magyarok tömegében élő hazaszeretettel találkozzon – hangoztatta.
A köztársasági elnök közölte: itthon is, a cigányok és a többség viszonyában is akarni kell a változást, az integrációban pedig mindkét félnek tennivalói és kötelességei vannak. „A befogadáshoz éppen úgy meg kell változnia a többségben lévőknek, mint a beilleszkedéshez a cigányoknak” – emelte ki. Azt mondta: az utóbbi évek eredménytelen integrációs politikája nem folytatható, de „a mostani drámai helyzetben, amikor Magyarország polgárainak egy csoportját, a cigányokat, gyilkosok tartják rettegésben, akik ártatlan embereket és gyermekeket ölnek, minden mást megelőz az együttérzés és a segítség kinyilvánítása”. Talán ez a közös megrázkódtatás segíti majd a cigányság és a társadalom többi része viszonyának új alapokra helyezését – fűzte hozzá.
MTI, Felvidék Ma
