A Fórum Kisebbségkutató Intézet Reprezentatív szociológiai felmérést készített a szlovákiai magyarok körében a nemzeti és politikai identitásról. A kutatásvezető PhDr. Mészárosné Lampl Zsuzsanna PhD. szociológus volt. Az adatfelvétel 2010. márciusának második felében készült.
A Fórum Kisebbségkutató Intézet 2010 márciusában kérdőíves felmérést készített a szlovákiai magyar felnőtt korú lakosság körében. A nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív mintát 1 022 válaszadó alkotta.
A felmérés főbb témakörei a következők voltak: a magyar nemzetiség felvállalása, médiafogyasztási szokások, a politika iránti érdeklődés, a jelenlegi politikával kapcsolatos vélemények, szlovák−magyar viszony, választási hajlandóság, választási preferenciák.
A szlovákiai magyarok helyzetével kapcsolatos témák a válaszadók 61 százalékát foglalkoztatják. A kérdést általánosan felvetve, csaknem 90 százalékuk tartja fontosnak a nemzetiségét és azt, hogy magyar maradjon, s 67 százalékuk vallja, hogy magyarságához minden körülmények között hűnek kell maradnia. A személyre szólóbb kérdésre, hogy milyen helyzetben vállalja fel a magyarságát, a válaszadók 52 százaléka mondta, hogy mindig, még akkor is, ha hátránya származik belőle. 9 százalékuk akkor vállalja fel magyarságát, amikor nem érzi fenyegetve magát, 7 százalékuk pedig akkor, amikor neki megfelel. Minden ötödik válaszadót nem foglalkoztat ez a kérdés.
A napjainkban tapasztalható szlovák-magyar feszültség a megkérdezettek 45 százaléka szerint Szlovákiában nem befolyásolja a nemzeti identitás felvállalását. A többség szerint viszont befolyásolja, mégpedig 41 százalékuk szerint gyengíti, 14 százalékuk szerint erősíti a nemzeti identitást. Milyen hatással vannak a válaszadóra a magyarellenes események? Többségük ugyanolyan biztonságban érzi magát, mint eddig (70 %), 15 százalékuk ezután szlovák környezetben inkább szlovákul fog beszélni, 6 százalékuk pedig kerülni fogja a szlovákokkal való közvetlen kapcsolatot. Az elköltözés lehetőségének fontolgatását – nemzetiségileg kompaktabb vidékre, vagy Magyarországra − egy százalékuk említette.
Az élet különböző területei közül a megkérdezettek leginkább a családi életükkel, lakáskörülményeikkel, lakhelyükön a szlovák−magyar együttéléssel és az ottani emberi kapcsolatokkal, egészségi állapotukkal és munkájukkal elégedettek. S mivel a legelégedetlenebbek? Elsősorban a jelenlegi kormánnyal, majd a politikusokkal általában, ezt követően az ország gazdasági helyzetével, Szlovákia és Magyarország viszonyával, valamint az életszínvonallal. Véleményük szerint az új kormánynak elsősorban a munkanélküliséget (72 %), a gazdaság és az egészségügy (18 és 27 %), valamint a szlovákiai magyarok helyzetét (25 %) kell megoldania.
A felmérés időpontjában a megkérdezettek háromnegyede elment volna választani (ebből 49 % biztosan szavazott volna), egy negyedük pedig inkább afelé hajlott, hogy nem vesz részt a választásokon, bár az utóbbiak 10 százaléka még bizonytalan volt a részvételt illetően. Az összes megkérdezett választási preferenciái a következőképpen alakultak volna: 51 százalékuk az MKP-ra, 28 százalékuk a Hídra, 6 százalékuk más pártokra szavazott volna, a többiek pedig vagy nem tudták, hogy kit választanának, vagy pedig nem szavaztak volna. Amennyiben nem a teljes népességet, hanem csak a stabil választókat nézzük – azokat, akik eddig minden választáson részt vettek, s most is biztosan részt vennének –, 62 százalékuk választotta volna az MKP-t, 28 százalékuk pedig a Hídra szavazott volna.
Fórum Intézet, Felvidék Ma
