November 30-án ünnepeljük Szent András apostolt. Az András-nap az advent közeledtét jelzi, mivel a hozzá legközelebb eső vasárnap advent első vasárnapja.
Szent András élete
András apostol korábban halászként dolgozott. Egyike volt annak a két tanítványnak, akik először követték Jézust. Testvérét, Simon Pétert is elvitte Jézushoz.
András életéről az evangéliumokból keveset tudunk meg. Annál többet mond el az András Cselekedetei című apokrif könyv. Ebből megtudjuk, hogy milyen viszontagságok közepette vitte Krisztus örömhírét Örményország napégette pusztaságain, Kurdisztán szakadékos hegyein át a Fekete-tenger partjáig. Feltűnik a szkíták földjén is, és hirdeti az evangéliumot a nomád pásztorok és vadászok sátraiban. Végigjárja Thrákiát és Görögországot, míg végül Achaiában Aegeas prokonzul keresztre feszíttette.
Miután megfeszítették, két napig függött András a fán, s a legenda szerint ő maga tartotta vissza az embereket attól, hogy levegyék. A harmadik napon véget értek kínjai. Halála pillanatában csodálatos fény ragyogta körül, és Krisztus hűséges vértanúja látta, hogy dicsőségében jön el érte az Úr.
A kereszt, melyen halálát lelte, X formájú volt, azóta András-keresztnek is nevezik.
Néphagyomány
November 30. a legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. Többnyire a lányoknak magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük. Ereszrázással is próbáltak jósolni. A zsúpfedeles házak ereszét megrázták, s a kötényükbe hulló magból jósoltak: „Ha a lány kötényébe búzamag hull, jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje, ha pondró hull bele a zsúpszalmából, még a következő évben teherbe esik.” A hallgatózásból jóslásnak legismertebb formája volt az ól rugdosása, mely nemcsak András-napkor szokásos praktika. Úgy vélték, ahányat röffen a disznó, annyi év múlva mennek férjhez.
A közös jóslások többnyire a fonóban történtek – ólomöntéssel, gombócfőzéssel. A gombócba egy-egy férfinevet rejtettek, amelyik elsőnek jön fel a víz tetejére, az lesz az illető férjének a neve. Az ólomöntésnél az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozására igyekeztek jósolni.
András-napkor kezdődtek a disznóvágások, disznótorok, ezért nevezték disznóölőnek is.
Anno a palóc lányok almát dugtak az eresz alá, amit kizárólag Borbála napján fordítottak a másik felére, amit magukkal vittek az éjféli misére. Úgy tartották, amelyik férfi útközben megszólítja őket, annak fia vagy rokona lesz a párjuk.
András napján gyümölcsfaágakat is szokás vízbe állítani, amennyiben karácsonyig kizöldül, farsangig férjhez fog menni a hajadon.
Szent András emléke Komáromban
A komáromi Szent András-templomot, a város egyik domináns épületét a jezsuiták emelték a 18. század derekán. 1848 szeptemberében a nagy tűzvész áldozatául esett a város nagy részével együtt. Az újjáépített templomot 1860. október 28-án szentelte újra Scitovszky János esztergomi hercegprímás érsek.
Több helyen – például Komáromban – évről évre megrendezik az András-napi vásárt.
Védőszent
Szent András Skócia védőszentje. E napon Skóciában nemzeti ünnepet tartanak, 2006 óta munkaszüneti nap.
Felvidék.ma
