Több százezer ember, köztük a hazai kisebbségek és a határon túl élő és dolgozó magyar állampolgárok választójogát veszélyezteti az Alkotmánybíróság, ha esetlegesen megsemmisíti a választási eljárásról szóló törvényt.
Több hírportál információja szerint az Alkotmánybíróság (Ab) várhatóan megsemmisíti a választási eljárásól szóló törvényt, de bővebbet egyelőre nem lehet tudni, így azt sem, hogy a bíráknak konkrétan mely paragrafusokkal van a fő bajuk. Az Ab-nak a törvény szerint január 5-éig kell meghoznia az ítéletet, miután Áder János államfő előzetes normakontrollt kért a jogszabállyal kapcsolatban többek között a regisztráció módja miatt. A várható döntés előtt azonban érdemes megnézni, hogy annak milyen kihatásai lehetnek az érdekeltekre.
A korábbi választási eljárási törvény megváltoztatására a parlament létszámának a csökkentése, a korábbi szabályozás kiskapuinak becsukása és legfőképpen a hazai kisebbségek parlamenti képviseletének és a határon túli magyarság szavazati jogának a biztosítása miatt volt szükség. Pont a két utóbbi csoport miatt kellett olyan törvényt hoznia a képviselőknek, amelynek egyik fontos eleme a regisztráció, mivel csak ily módon lehet pontosan számba venni, hogy ki milyen feltételek között szavazhat.
Húszéves adósságot törlesztettek
Mint ismert, a hazai kisebbségek parlamenti képviselete kapcsán a kétharmados Fidesz–KDNP-többség húszéves elmaradást pótolt. Ezzel a velünk szomszédos országok egyik legfőbb ütőkártyáját is sikerült elvenni, mivel ők az elmúlt évtizedekben teljes joggal azt vetették a szemünkre, hogy miért követeljük a határon túli magyarsággal való jobb bánásmódot, mikor arra sem vagyunk képesek, hogy az itthon lévő kisebbségek bejuthassanak a parlamentbe. Szerencsére 2014-et követően az ügy végére pont kerül, mivel aki hazai elismert kisebbségként regisztráltatja magát, az a nemzetiségi listára voksolással – a rendszerváltás óta először – így is érvényesítheti érdekeit.
A határon túli magyarság számára az egyszerűsített honosítás 2010-es elfogadása nyitotta meg az utat a voksoláson való részvételhez. A választási törvény úgy rendezte a kérdést, hogy az állandó magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, de magyar állampolgárok pártlistára szavazhatnak, míg egyéni képviselőre nem. A regisztráció teljesen egyértelmű volt az ő esetükben is, mivel a világon mindenhol így oldják meg a határokon túl élők számára a szavazati jog gyakorlását.
Mindenki egyenlő
Az új szabályozás emellett annak a több százezer magyar állampolgárnak is biztosítja a szavazás egyszerűségét, akik külföldön vállaltak munkát, de itthoni lakcímmel rendelkeznek. A regisztráció megoldást hoz azon tízezrek számára is, akik például 2010-ben kimaradtak a választói névjegyzékből, így nem szavazhattak.
Jól látszik, hogy abban az esetben, ha az Ab megsemmisíti a regisztrációra vonatkozó rendelkezést, akkor azzal több százezer ember szavazati jogát sodorja veszélybe, és adott esetben fosztja meg őket ennek az Európa-szerte elterjedt jognak a gyakorlásában.
Mint azt a Velencei Bizottság korábban megerősítette a regisztráció fontos alapot képez a választásra jogosultak egyenlő és általános részvételének biztosításához az adott választásnál. Ennek szellemében fogadta el a parlamenti többség az eljárási törvényt, amely az egyenlőséget minden, a választáson indulni vagy voksolni szándékozó állampolgárra kiterjesztette.
Nincs többletteher
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Magyar Nemzetnek szerdán úgy nyilatkozott, az előzetes választási regisztráció nem ütközik az alaptörvénybe, és számos komoly érv szól a bevezetése mellett. Elsőként az, hogy – az ellenzők állításával szemben – jelenleg Magyarországon nincs megfelelő lakcím-nyilvántartási regiszter, és emiatt 2010-ben több ezer ember nem tudott szavazni. Másodsorban az állampolgároknak nem jelent többletterhet a regisztráció, hiszen az eddigi kettő helyett mostantól csak egy választási forduló lesz, vagyis csupán annyi a változás, hogy mostantól a feliratkozás lesz az első forduló.
Gulyás Gergely szerint jogilag nem feltétlenül lehet következtetéseket leszűrni ebből a határozatból a választási eljárási törvény napokon belül várható döntésére, ám „józan ésszel nehéz a mostani döntés időzítését figyelmen kívül hagyni”. A kormánypárti képviselő kiemelte, az Ab „közel egy évig tárgyalt az átmeneti rendelkezésekről, és éppen akkor hozott a regisztráció tartalmi vizsgálatát megnyitó döntést, amikor tíz napon belül a választási eljárási törvényről is határoznia kell”. Ugyanakkor úgy véli: föl sem vetődhet, hogy az Ab az egész jogszabályt megsemmisítse, mivel egy sor rendelkezés alkotmányossága megkérdőjelezhetetlen benne.
Mno.hu/Felvidék.ma
