Megemlékezésre került sor Kassán, ahol az alapvető emberi jogokat sértő, diszkriminatív jogi intézkedéseket hirdették ki 70 évvel ezelőtt. A Via Nova Ics szervezésében koszorúztak II. Rákóczi Ferenc és Esterházy János szobránál. A fiatalok a megbélyegző 7832 rabszámot viselték.
„Nagyhét van. A halál feletti győzelemre, bűneink megváltására várunk e napokban. A legnagyobb keresztény ünnep és a tavaszvárás mellett azonban van egy más, felvidéki magyarok számára különös jelentéssel és szimbolikával bíró üzenete is e hétnek.
Épp húsvét vasárnap, április 5-én ugyanis a Kassai kormányprogram elfogadásának 70. évfordulója. Megaláztatásunk, bűnössé nyilvánításunk, elűzetésünk gyásznapja. A háborús bűnösség háborús állapotokat sugall. Mi békét akarunk. És bármilyen furcsán hangzik is, sokkal jobban éreznénk magunkat végre „ártatlanként” szülőföldünkön.
70 év után legfőbb ideje annak, hogy lemossák rólunk a ránk tapasztott bélyeget, eltöröljék a másodrendűségünket kimondó rendelkezéseket, bocsánatot kérjenek a jogfosztásokért, rehabilitálják, akiket rehabilitálni kell és visszaszolgáltassák, ami jár.
Egy egyszerű, emberséges gesztus. Semmi több. Én személy szerint csak ezután tudok hinni az őszinte testvériségben. Addig legfeljebb remélhetem annak eljöttét. Hisz épp erről szól a történet: Megváltásunkra várunk. A felvidéki magyarság is a maga húsvétjára vár.
Addig, míg ez bekövetkezik, menjen ki mindenki a 70. évforduló körüli napokban egy-egy kitelepítési emlékműhöz, kopjafához vagy egy Esterházy szoborhoz, és mormoljon el egy imát szétszakított családjáért, kitelepített rokonaiért, a ligetfalusi áldozatokért, közösségünkért, a felvidéki magyarságért.
Feltámadásunk még várat magára…” – mondta Gubík László, a Via Nova ICS elnöke.
Ennek kapcsán húsvét vasárnapján került sor a megemlékezésre Kassán, ahol e alapvető emberi jogokat sértő, diszkriminatív jogi intézkedéseket hirdették ki 70 évvel ezelőtt.
A magyar szentmise után, 13 órakor megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc emléktábláját.
Majd a Vármegyeháza elé vonultak, ahol a fiatalok felolvasták Esterházy János húsvéti gondolatait, és tiltakoztak a máig érvényes jogfosztás hatályossága ellen.
Ezt követően a Csáky-Dessewffy-palota udvarán megkoszorúzták Esterházy János mellszobrát is. Az M1 élő kapcsolással közvetítette a megemlékezést és a riportot Gubík Lászlóval.
A húsvét a halál feletti isteni győzelem ünnepe. Annak reményében jöttek össze az fenti helyszíneken, hogy ebben az esetben is végül az igazság fog győzedelmeskedni.
Az 1945. április 5-én az akkori csehszlovák kormány által Kassán elfogadott kormányprogram az ország területén élő összes németet és magyart háborús bűnösnek mondta ki. Ez a dokumentum volt az alapja Edvard Beneš csehszlovák államfő azon hírhedt elnöki dekrétumainak, amelyek alapján a második világháború után több mint két és fél millió németet és mintegy százezer magyart fosztottak meg vagyonuktól, állampolgárságuktól és telepítettek ki vagy üldöztek el az országból.
Az úgynevezett Beneš-dekrétumokat ugyan ma már gyakorlatilag nem alkalmazzák, de mivel nem érvénytelenítették őket, továbbra is részei a és a cseh jogrendszernek.
„Bízom benne, hogy nem kell újabb hetven, de már újabb hét évet sem megélnie háborús bűnösként a felvidéki magyaroknak” – jelentette ki Gubík László.
tsák, BZ, Felvidék.ma
További fényképek a Képgalériánkban ITT>>> tekinthetők meg. {iarelatednews articleid=”50487,50297,50275,49027,48909,48809″}
