A menekültkérdés volt a fő témája a szlovák rádió Szombati Párbeszédek című hétvégi vitaműsorának, amelynek beszélgetőpartnerei Zuzana Vatráľová, a Szlovákiai Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) vezetője, Ľuboš Blaha (Smer-SD), a parlament európai ügyekért felelős bizottságának elnöke és Peter Osuský (SaS), az európai ügyekért felelős parlamenti bizottság tagja volt.
Vatráľová szerint minden jel arra mutat, hogy a menekültáradat tovább folytatódik. A Törökországgal kötött uniós megállapodás nem lesz elegendő, a határok ugyanis csak akkor védhetők hatékonyan, ha abban az egyes felek – azaz maguk az érintett országok is részt vesznek. Amíg nem lesznek törvényes utak a menekültek számára, addig az embercsempészek és emberkereskedők kihasználják a menekülteket, és a helyzet nem javul, vélekedik Vatráľová. Mint mondta, Szlovákiát nemzetközi szerződések kötik, és elméletileg több tízezer menekültet be kell fogadnia, ha azok a területükre lépnek és menedékjogot kérnek itt.
A migrációs szervezet vezetője az uniós menekültkvóták kapcsán megjegyezte, Szlovákia az évi ötszáz menekültet elbírná. A menekültek befogadását és beilleszkedését általánosságban véve kifizetődő folyamatnak tartja az ország számára. Véleménye szerint más államok tapasztalatai is azt mutatják, hogy az integráció időigényes folyamata megtérül.
A vitaműsor vendégei az Európai Unió és Törökország közti márciusi megállapodással szintén foglalkoztak, amelynek értelmében Törökország megfékezi az országán keresztül Európába történő tömeges menekültáramlást. Ennek fejében pedig a török polgárok vízummentességet kapnak az Uniótól, amennyiben Törökország teljesíti a hetvenkét jogi, technikai és adminisztratív követelményt. Ľuboš Blaha (Smer-SD) szerint a törökországi vízummentesség az ára a menekülthullám megállításának. „Ha Törökország teljesítené a feltételeket – ami attól tartok, nagy gond lesz a számára, de ha véletlenül mégis így lenne –, az még nem jelenti azt, hogy a törökök menedékjogot kapnak Európában, vagy hogy itt fognak élni. A vízummentességet csak pár, két-három hónapra kapják” – jelentette ki Blaha hozzáfűzve, a törököknek munkavállalásra nem lesz lehetőségük, turisztikai, kereskedelmi vagy családi jellegű vízummentességről van csupán szó. Amennyiben gondok adódnának, az Unió azonnal leállítja a vízummentességet.
Blaha szerint Szlovákia sohasem fog egyetérteni a vízummenteséggel, ha Törökország nem tesz eleget az emberi jogok megkövetelt védelmének, beleértve a kurdok védelmét is. Blaha szerint Törökországra azért van szükség, hogy legyen hova visszaküldeni a menekülteket, Törökország ugyanis Szíria egyik határországa, nem pedig az Unióé.
Ha valakitől akarunk valamit, logikus, hogy annak a másiknak joga van valamit elvárni cserébe, vélekedett a vitaműsor során Peter Osuský (SaS), aki szerint az Európai Unió egyik betegsége, hogy a megállapodások csak papíron köttetnek, érvényük azonban nincs. „Képtelenek vagyunk megvédeni a schengeni térséget, és a törökök csak arra szolgálnak, hogy ott tartsák a menekülteket” – mondta.
Blaha jelenleg elképzelhetetlennek tartja, hogy Törökország az Unió tagjává válna, már csak a török elnök, Recep Tayyip Erdogan rendszerének iszlám irányultságára való tekintettel sem. Blaha kifejtette, nem maga az iszlám jelenti a gondot, hanem annak radikális formái, és lehetetlen garantálni, hogy a moszlimok nem fognak radikalizálódni. Véleménye szerint ezért erősítette meg Robert Fico egy nemrégiben vele készült beszélgetésben, hogy nem akar zárt moszlim közösségeket Szlovákiában. Blaha szerint Fico csak annyit akart ezzel mondani, hogy jöhetnek ide muzulmánok, de csak akkor, ha tiszteletben tartják az értékeinket és kultúránkat.
Peter Osuský azt állítja, a demokratikus közösségnek védenie kell a demokráciát, de az iszlám valláshoz tartozó emberek, ha nem veszélyeztetik azt, akkor nem jelentenek veszélyt az ország számára. Elismerte, hogy vannak jelenleg Törökországban és a környező régiókban iszlamizáló törekvések, az Erdogannal szembeni hisztériát azonban elutasítja.
(Felvidék.ma/SITA)
