Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának (NÖB) keddi meghallgatása során a szomszédos országok kapcsolatai kerültek középpontba. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter elmondása szerint az utóbbi időszakban rendkívül kiegyensúlyozottá vált a régió országai közötti viszonyrendszer.
A NÖB 2011-ben alakult meg, mint a törvényhozás nemzetpolitikával foglalkozó önálló állandó bizottsága. Létrejöttét nagymértékben befolyásolta a 2010-es állampolgársági törvény kiterjesztése, amelyből kifolyólag nagyobb prioritást kapott a határon túli magyarság ügye.
A bizottság keddi ülésén Szijjártó Péter kihangsúlyozta, hogy a nemzetpolitikának a kárpát-medencei magyarság számára elsősorban a szülőföldön való boldogulást kell megteremtenie. Ehhez azonban elengedhetetlen a határon túli magyar közösségek és az anyaország közötti kapcsolatok erősítése.
A szomszédságpolitika fő célja a kétoldalú kapcsolatok megszilárdítása annak érdekében, hogy a régió országai jó viszonyt ápoljanak egymással. Kiemelkedőnek tartotta továbbá a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését – beleértve a határon túli magyar vállalkozások támogatását –, amelyek csupán megfelelő kormányközi kapcsolatok esetén valósulhatnak meg.
Magyar-szlovák kapcsolatok napjainkban
Szijjártó Péter a NÖB ülésén a magyar-szlovák kapcsolatokról a következőképpen vélekedett: „Minden idők legjobb politikai együttműködése alakult ki a két ország között, ami jó alap az előrelépésre a nyitott ügyekben. Kedvező fejlemény, hogy a szlovák oktatási törvény módosításaival elhárult a közvetlen veszély, hogy magyar kisiskolákat kelljen bezárni, de még előrelépésre van szükség.”
Duray Miklós a magyar-szlovák kapcsolatokat szintén pozitívan értékelte, ugyanis véleménye szerint a feleknek „sikerült ráébredniük, hogy valóban közösek az érdekeik.” „Nagyon fontos, hogy a szomszédos országok képesek megegyezni” – nyilatkozta egy korábbi interjúban.
Az elmúlt időszak eseményei – mint a növekvő terrorfenyegetettség, valamint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet – következtében a két ország számos kérdésben egyetértésre jutott. Véleményük szerint elengedhetetlen a közös határvédelem megerősítése, valamint a kötelező betelepítési kvóták eltörlése.
A két ország közötti gazdasági kapcsolatok szintén rendkívül jónak mondhatók, évről-évre további területekkel gyarapodnak. A magyar-szlovák mezőgazdasági célkitűzések szintén számos tekintetben hasonlóak, ugyanis mindkét ország számára elsődleges a hazai termékek védelme a nagykereskedelemmel szemben. Az idei évtől a magyar-szlovák együttműködés környezetvédelmi területen is kibővült, mint a természet- és tájvédelem, hulladékgazdálkodás, határtérségi területi tervezés, meteorológia.
Fontos lenne azonban a jövőben azokra a vitatott kérdésekre is megoldást találni, amelyekben a két ország nem ért egyet, ellenben a felvidéki magyarok számára kiemelkedő fontosságúak. Ilyen például a kettős állampolgárság intézménye, továbbá a magyar nyelvű oktatás támogatása – amely tekintetében a szlovák vezetésnek elengedhetetlen lenne felismerni, hogy nem gyengítik, hanem erősítik a magyar kisebbség megmaradását az országban, elősegítve ezzel a magyar-szlovák együttműködést.
(MTI/Felvidék.ma)
