Csak 100 eurót kapnak, az egészségügyi ellátásra viszont 134 eurót költenek el az állami kórházak. Nem csoda, hogy a kormány egyik leggyakrabban emlegetett témája az egészségügy és az adósságmentesítés.
Az egyetemi és az állami kórházak több pénzt költenek egészségügyi ellátásra, mint amennyit az egészségbiztosítóktól kapnak – figyelmeztet az Állami Számvevőszék (NKÚ), amely 2011 és 2015 között 12 kórház, illetve egészségügyi intézmény gazdálkodását vizsgálta meg tüzetesen.
Az ellátás költségei jóval meghaladják az egészségbiztosítók térítéseit
A számvevőszék szerint hasonló a helyzet az önkormányzatok kezelésében lévő intézményekben is. Kivételt csak a szív- és érrendszeri betegeket gyógyító egészségügyi intézetek képeznek, melyek már átestek a gazdasági transzformáción, s jelenleg nyereséggel működnek.
„Az egészségügyi ellátás költségei magasan meghaladják az egészségbiztosítók térítéseit” – állapította meg a számvevőszék.
Az egyetemi és az állami kórházak átlagosan 34 euróval, míg az önkormányzati kezelésben működők 11 euróval lépik túl az egészségügyi ellátásra kapott összeget. A „szívkórházak” esetében a költségek 100 eurós térítés mellett 99 eurót képeztek, így az ő esetükben nyereség képződik.
Az egyetemi és az állami kórházak által felhalmozott veszteség a 2011-2015-ös időszakban elérte a 86,6 millió eurót. „Pozitív költségvetési mérleggel, a 12 vizsgált kórház közül, csak a nyitrai kórház dicsekedhetett, amely 2015-ben 2844 eurós pluszban volt” – közölte a számvevőszék. Hasonlóan kedvezőnek tartja a számvevőszék a kassai (2015/122 euró) és a besztercebányai gyermekkórház (2015/12 euró) mérlegét.
A kórházak többsége túlköltekezik
Az egyetemi és az állami kórházak kötelezettségei 2015-ben elérték a 674 millió eurót, a legnagyobb elmaradásaik a beszállítókkal és az egészségbiztosítókkal szemben alakultak ki.
Az érintett kórházak a vizsgált időszakban 2,773 milliárd eurót számláztak ki az általuk nyújtott egészségügyi ellátásért. Az egészségbiztosítók ebből csak 2,703 milliárd eurót fizettek ki, „ugyanakkor 70 millió euró értékű egészségügyi ellátást jogtalannak minősítettek, ezért azt nem térítették meg, ennek következtében a kórházakban a veszteséges gazdálkodás komoly kockázata alakult ki” – állapította meg a számvevőszék.
Az ellenőrök egyes helyeken kapcsolati anomáliákra is rámutattak, a teljesített és számlázott, illetve az elismert és megtérített egészségügyi ellátás között. A számvevőszék állítása szerint például a kassai gyermekkórháznak az egészségbiztosítók közel 2 millió euróval többet fizettek ki, ami jóval meghaladta a ténylegesen teljesített, vagyis az igényelt és számlázott egészségügyi ellátást.
Az önkormányzatokhoz tartozó intézmények is rosszul gazdálkodnak
A számvevőszék 5 önkormányzati kezelésben működő kórház gazdálkodását is átvilágította (Alsókubin, Vágbeszterce, Privigye, Aranyosmarót és Nyitra). Ezek az egészségügyi intézmények szintén veszteséggel üzemeltek. „Az általunk vizsgált időszakban a felhalmozott veszteségük elérte a 17 millió eurót” – közölte a számvevőszék.
A kötelezettségeik 2015-ben 77 millió eurót képeztek, a legnagyobb tartozást a beszállítóikkal szemben halmozták fel. Az önkormányzati kezelésben működő kórházak 2011 és 2015 között 350 millió euró értékben nyújtottak egészségügyi ellátást. Az egészségbiztosítók ebből 13,7 millió eurót nem térítettek meg.
A nyereséges kórházak másként viszonyulnak a gazdálkodáshoz
A számvevőszék szerint három szív- és érrendszeri betegségek kezelésére szakosodott egészségügyi intézet – a gazdasági transzformációnak köszönhetően – másként viszonyul a gazdálkodáshoz, a kiadás és a nyereség tervezéséhez, ezáltal a vizsgált időszak legnagyobb részében nyereséget termeltek. 2012-ben például 3500 eurót, míg 2015-ben 2500 eurót meghaladó nyereséget értek el.
A számvevőszék megállapítása szerint főleg az állami és önkormányzati hatáskörben működő kórházak költségvetési fegyelme rendkívül hiányos. Az ellenőrzés rámutatott, hogy a kórházaknak jobb menedzselésre van szükségük. „Mert a gazdasági eredmények és a költségvetési fegyelem minősége között bizonyítottan, mind elméleti, mind pedig gyakorlati szinten összefüggések vannak” – vélekedett a számvevőszék.
(TASR/Felvidék.ma)
