Április 13-án Párkányban a Barta Gyula Galériában egy rendhagyó kiállítás megnyitására került sor. A párkányi születésű Balla Rita művészeti konzultáns, a Balart Gallery tulajdonosa ajánlatára a Párkányi Városi Művelődési Központ szervezésében Kovács Csonga Anikó ifjú művész mutatkozott be.
A fiatal dunaszerdahelyi születésű Kovács Csonga Anikó tanulmányait Pozsonyban, majd Besztercebányán végezte a művészeti akadémián, ahol propagációs grafika és szabad képzőművészet szakon végzett. 2016-tól tagja a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesületének (MAMSZE), 2004-től számos hazai és külföldi egyéni és kollektív kiállításon ismerkedhettek meg műveivel. A párkányi Barta Gyula Galériában hét különböző művét mutatja be, melyeken keresztül jelenkori felvidéki témákra reflektál, nagyon sajátos és egyedi stílusban.
A megjelenteket Balla Rita köszöntötte, köztük Huszár Lászlót, a kiállítás védnökét, valamint Kopócs Tibor képzőművészt, aki a kiállítást megnyitotta.
Kopócs Tibor, mint mondta, megtiszteltetésnek érzi a felkérést. A művésznő és művésztársa, Kiss Márti munkáját már ismeri egy 2017-es évi közös kiállításuk kapcsán. Örömmel nyugtázta, hogy az ifjú művészgeneráció a képzőművészet nyelvén szólítja meg a felvidéki magyarság lelkiismeretét, mintegy tükröt tartva elé. Bátor és lázító cselekedet ez, melyet komolyan kell vennünk. Erről a kiállításról nem a hagyományos élményekkel térünk haza. Az itt kiállított installációk gondolkozásra késztetik a mindennapok emberét ‒ mondta a bevezetőben. Külön felhívta a nézők figyelmét arra a számunkra szintén sokkoló installációra, mely az Utóhang címet kapta.
Mint a műhöz kapcsolt magyarázat is jelzi: „Az 1948-as rendelet értelmében a kitelepítésekkel egyidejűleg elkezdődött a magyarok lakta vidékek bizonyos részeinek elszlovákosítása. Az Utóhang című grafikai installáció olyan magyar lakosságú településeket mutat be, melyeket neves szlovák személyiségekről neveztek el, mint Štúrovo, Hurbanovo, Gabčíkovo, továbbá: Kolárovo, Palárikovo, Bernolákovo, Tešedíkovo, Sládkovičovo, Hanuliakovo.
Az alkotás célja, hogy felhívja a figyelmet a jelenleg is funkcionáló szlovákosított táblák létezésére, melyekkel naponta találkozunk, mégsem tudatosítjuk, hogy ezek az „emléktáblák” a kitelepítések és bizonyos tájegységek elszlovákosításának egyfajta „tárgyi utóhangjai” a kollektív büntetés történelmében”.
Hasonlóan a többi témakörhöz, a Felvidéki identitás, a Szlovenszko-Maďarszký címmel ellátott installációk is az eldeformált nemzettudatra, a sehova tartozási létre hívják fel a figyelmet. „A szemlélő szemben állva az alkotással, beazonosíthatja saját identitását, illetve válaszát az adott kérdésekre.”
A fiatal művésznő itt kiállított alkotásai szólnak, vagy inkább kiáltanak az itt élő emberek értékrendjének torzulásairól, a szociális hálózatok, emberi kapcsolatok valóságára is reflektálva. A Levegő című alkotásában a felfújt légballonokkal és a gázálarcokkal pedig szennyezett világunk jajkiáltásait tükrözi, gyermekeink védelmében.
Minden egyes témakörben önmagunkat látjuk, s mintegy tükörként tartja azokat elénk, a lelkiismeretünket is megszólítva. Kovács Csonga Anikó grafikái, installációi egy kísérletező, sokat gondolkodó és szenvedő lélek érzékenységéről vallanak.
A Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesületének (MAMSZE) honlapján ez olvasható a művésznőről:
Kovács Csonga Anikó fő célja az aktuális globális történések, problémák nagyító alá helyezése. Munkái koncepciója és formavilágának elegye egyfajta ugródeszkát biztosít az adott problematika alaposabb mérlegeléséhez, illetve más perspektívába helyezéséhez. A témakörök az alkotó munkáiban magukba foglalják a mediális világ manipulációját, szimulált, virtuális univerzumok találkozását realitásunkkal, vizsgálva azok tényleges hatását. Továbbá foglalkozik szociális tematikával, melyekre individuális tapasztalatai által reflektál. Reagál különböző politikai eseményekre, megmozdulásokra, aktuális történésekre. Ezeket sajátos módon, specifikus atribútokkal dokumentálja, célja a publikum figyelemfelkeltése a kialakult helyzetekre, melyek mindenre kiterjedő hatásai már most érzékelhetők. Az adott témákat, ha lehet így fogalmazni, talán az kapcsolja leginkább össze, hogy akármennyire is jelen vannak a mindennapi életünkben, hallunk, olvasunk róluk, mégsem tudunk, vagy jut időnk teljes átszellemüléssel reagálni, elgondolkodni, megoldást keresni – találni. Az alkotó munkássága komplex interpretálásának a gerince épp ennek a transzcendentális térnek a létrehozásához járul hozzá.
A kiállítás a párkányi Barta Gyula Galériában (Fő út 6.) május 4-ig tekinthető meg.