Október utolsó hétvégéjén három helyszínen szervezik meg azt az ünnepségsorozatot, mely a magyar néprajzi leírás, nyelvjárás és népcsoportkutatás születésének kétszázadik évfordulója alkalmából valósul meg. A Balassagyarmaton, Szécsényben és a felvidéki Csábon Szeder Fábián előtt tisztelegnek az ünnepi konferenciával és kulturális napokkal.
Az eseményfolyam első napjának házigazdája a balassagyarmati Palóc Múzeum volt. Mint dr. Lengyel Ágnes, a házigazda intézmény vezetője a felvezetőjében elmondta,
kétszáz évvel ezelőtt, 1819-ben jelent meg Szeder Fábián A palóczok című tudományos munkája, mellyel a magyar néprajzi leírás úttörőjévé vált.
A kötet szakszerűen taglalja a Palócföldet, a nyelvjárás mellett a szokások, viseletek, az építkezés jellegzetességeit is végigkövethetjük benne.
A háromnapos rendezvénnyel a csábi születésű, sokoldalú bencés áldozópap, a néprajzkutatás elindítója előtt tisztelegnek. „Szeder Fábián a magyar nyelv szókincsét szerette volna népnyelvi kifejezésekkel gazdagítani, Palócföld szülötteként a palóc közösségeket kutatta” – jegyezte meg köszöntőjében Lengyel Ágnes.
Tóth Henrik, Csáb polgármestere elsőként röviden felvázolta Szeder Fábián életének jelentősebb mozzanatait. Mint kiemelte, szülőfalujában már gyermekkorában magába szívta a palóc kultúrát, mely a későbbi életére is hatással volt. „Szeder Fábián életét és munkásságát egyre inkább számon tarja az utókor” – hangsúlyozta a falu első embere.
Az utóbbi időszakban róla nevezték el Csáb főutcáját, a község dalegylete szintén felvette a nevét, s ugyancsak pár évvel ezelőtt alakult meg a Szeder Kórus. Az elmúlt évben szobrot állítottak neki szülőfalujában, melynek kezdeményezői és támogatói Miskei László és Balga Zoltán csábi születésű lelkiatyák voltak.
„Mi csábi és Ipoly menti palócok büszkén emlékezünk Szeder Fábiánra, nem csupán azért, mert közülünk való volt, hanem azért is, mert élete végéig emlékezett a palócokra, foglalkozott, törődött velük”
– summázta gondolatait Tóth Henrik.
A rendezvénysorozat első két napján számos előadás hangzott el a magyar néprajz kezdeteiről, Szeder Fábián életéről és munkásságáról, valamint a palócokról.
„A magyar nemzet a népi kultúrából táplálkozik, így az egész nemzet számára ünnep Szeder Fábián kötetének kétszáz évvel ezelőtti megjelenése, mellyel a magyar néprajzi szakirány született meg” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak dr. Limbacher Gábor, a társszervező szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatója.
A konferencia összeállításával kapcsolatban portálunknak az igazgató kifejtette:
Fontosnak tartottuk az előadók kiválasztásánál, hogy a Trianon által kettévált Palócföld mindkét oldaláról érkezzenek a szakmai találkozóra.
A konferencián a magyar nemzet népi egységei jelennek meg. „A néprajz egyik fő szempontja a hagyományőrzés és hagyományozódás, az ismeretszerzés. Ez is a megfogalmazott céljaink közt szerepel” – jegyezte meg Limbacher Gábor.
Az ünnepség helyszínei sem véletlenek. Szécsény jelentős települése a palócságnak, Balassagyarmat pedig Palócföld fővárosa, ahol maga Szeder Fábián is kutatott annak idején. S ehhez csatlakozik a vasárnapi kis megemlékezéssel szülőhelyként Csáb.
A Palóc Múzeum impozáns dísztermében többek között Szeder Fábián és Reguly Antal palóckutatásairól hallhattak dr. Selmeczi Kovács Attila tolmácsolásában. Borsos Balázs a Palócföldet mint kulturális régiót vizsgálta, kitérve annak változó határaira. Dr. Limbacher Gábor a palócság mibenlétet fogalmazta meg, kiemelve a palócok markáns jellemét, a családhoz, valamint a vallásossághoz fűződő szoros viszonyát. B. Kovács István Latrok az erdőben, jegyzetek a palócokról – különös tekintettel a középkori gyökerekre címmel tartotta meg előadását.
A nap folyamán szó esett továbbá a Palóc Múzeum tervezett állandó kiállításairól, s megemlékeztek a száz évvel ezelőtt született Pál Pista bácsiról, a neves dudásról, valamint szóba került a mesemondás is.
A szakmai előadások mellett kiállításmegnyitó is színesítette a pénteki programot. A kétszáz éve született Reguly Antalnak állít emléket az időszaki vándortárlat.
Szombaton a Kubinyi Ferenc Múzeumban folytatódik a program. Többek között a palóc nyelvjárásról, a zoboralji folklór kutatástörténetéről, a gömöri népélet vallási különbségeiről, a palóc értékekről hallhatnak előadásokat.
Mint Limbacher Gábor elmondta,
az előadók nem csupán a palóc térséget mutatják be, hanem ízelítőt adnak a magyar néprajz egyéb régióiból is.
Szécsényben így szó lesz Burgenlandról, Székelyföld és Moldva néprajzáról, valamint a csángókról is.
Ezen az állomáson is színesíti kultúrműsor a programot. Szombaton este anyaországi és felvidéki előadók lépnek fel a palóc folklórműsor keretei között.
Csábon a vasárnap déli szentmisét követően Szeder Fábián szobrának megkoszorúzásával és rövid kultúrműsorral ér véget a háromnapos rendezvény.
