Sziklay Szeréna 1881. április 18-án született Jánokon. Édesapja Sziklay Ede, Gömör vármegye szolgabírája és Abaúj megye főispánja volt. A fiatal lány tanulmányait a rozsnyói Leánynevelő Intézetben végezte. Miután házasságot kötött Papp-Váry Elemér tábornokkal, Budapestre került.
Háborús visszhangok címmel már korábban is jelent meg – a haza iránti rajongás, a családi élet szeretetének melege és a hit által áthatott – verseskötete.
Nevét azonban a pályadíj elnyerése tette ismertté. Az Urmánczy Nándor által vezetett Védő Ligák Szövetsége 1920-ban pályázatot hirdetett egy legfeljebb húsz szóból álló ima, fohász vagy jelszó megírására, amely a magyarság akkori – a trianoni veszteség okozta – életérzését volt hivatott kifejezni. Ez lett a vers három sora.
Generációk szavalták összekulcsolt kézzel a Horthy-korszakban a magyar nemzet imáját, mely a Trianonban megcsonkított ország lakóiban tartotta a lelket. Ahogy a Budapesti Hírlap írta 1920. szeptember 12-i számában: „Ehhez nem kell kommentár. Ezt megérti a gyermek, ettől megdobban az aggastyán szíve.”
A „Felvidék egy elszakadt leánya”, Papp-Váry Elemérné, született Sziklay Szeréna, három leány édesanyja, régi abaúji nemesi család sarja. Költeménye, a Magyar hiszekegy nyerte el a pályadíjat. Később fohászát verssé bővítette, melyet Hitvallás címen ismerhetünk.
Magyar feltámadás (Fotó: Isten Ostora)
Művét Szabados Béla zenésítette meg. A húszas évek elején készült interjúiból tudjuk, hogy elsősorban nem az országos költői sikert hajszolta, mikor beküldte művét a pályázatra, hanem tényleg mélységesen megrázta Trianon igazságtalansága.
A költőnő 1923-ban Budapesten hunyt el. Síremléke a Fiumei úti temetőben található.
https://magyarnemzet.hu/kultura/sziklay-szerena-buzditasara-ma-is-szuksegunk-van-9652553/?fbclid=IwAR0xmlHvw0mCoZdtr8uUDgR9O9Ygx9_bPLlyFwrPQ_MyVzh5LCaHRgPBRW8
Szinyei Béla, a legidősebb unoka Tószegen, a családi házukban egy kis múzeumot rendezett be őseik emlékére. A vitrinben látható többek között a nagymama fényképe, füzetek, könyvek – melyeken a híres fohász található –, dokumentumok, relikviák – emlékezett meg a Magyar Nemzet 2021-ben.
Jánokon 2013-tól minden évben, június 4-én megemlékeznek Szerénáról és a Sziklay családról. Bankó Ibolya, a helyi kulturális élet egyik mozgatórugója. Büszke lokálpatrióta. Egyszer Szanyi Mária néprajzkutatóval hozta össze a sors, aki maga is jánoki, de elkerült a faluból, Budapesten keresztül Rozsnyóra, majd Galántára. Ő hívta fel a figyelmét, hogy Sziklay Szeréna Jánok szülötte – nyilatkozta az Új Szónak, s elárulta, tervezik, hogy a fiatalabb korosztállyal is megismertetik a verseit.
2021-ben szűk körben emlékeztek Jánokon.
(HE, Magyar Nemzet/Felvidék.ma)
