Rancsó Andreával, a Felvidéki Értéktár Bizottság elnökével, az értéktár korábbi szakmai alelnökével, a jelenlegi helyzetről és jövőképéről beszélgettünk. 2021. februárjában Covid-19 betegség következtében elhunyt Huszár László, aki a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet Igazgatója, a Felvidéki Értéktár Bizottság elnöke, a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal oszlopos tagja volt.
Milyen kihívást jelent Huszár László elnök úr távozása a szakmából?
Az biztos, hogy nehéz lesz Huszár Lászlót pótolni, szerintem nem is lehet. Az ő tevékenységét, az ő gondolatvilágát, azt a munkatempót, nem mindenki tudja átvenni. Kulturális szakemberekből hiány van. Mivel Laci, kultúraközvetítő és értékmegőrző munkát végzett, nem csak a Felvidéket, de a Kárpát-medencét is érte veszteség. Rémisztő, hogy távozásával milyen űr maradt. Az lenne az igazán jó, ha az értéktáron belül megtalálnánk azt a módot, formát, hogy az általa kijelölt úton haladhassunk tovább.
Az értéktár irányvonalát tekintve várható változás?
Az irányon biztos, hogy nem változtatunk. 2019-re elég jól kiépült a mozgalom, Lacival együtt egy külön szervezetet szerettünk volna létrehozni, hogy legyen egy intézmény, ami ezt kezeli, ezzel foglalkozik. Ez meg is történt, ugyanis szükség van a szakmai koordinációra. Egyre több dologba kapcsolódtunk be, versenyeket és pályázatokat hirdettünk. A 2019-ben megalakult Értékek polgári társulás azzal a céllal jött létre, hogy a munka koordinálását átvehesse. Laci halála ezt az intézményi változást felgyorsította.
Rancsó Andrea (Fotó: Jakó/FÉB)
Milyen a Felvidéki Értéktár Bizottság szervezeti felépítése?
Az utóbbi időszakban az értéktár bizottság szakmai alelnökeként vettem részt a munkában, mint az intézet külsős munkatársa, az értékek oktatásba való beillesztése volt a célom. Ennek a munkának az egyik eredménye a Madari munkafüzet és olvasókönyv. Jelenleg két alelnökkel dolgozunk, Bödők Károly, és Varga Péter az alelnöki feladatokat, a titkári feladatokat pedig Gyurán Ágnes látja el.
Az értéktár munkájából hogyan lesz iskolai munkafüzet?
Ha egy civil szervezet, vagy iskola felfedezi, hogy az értékek és azok megőrzése az oktató- nevelő programon keresztül is illeszkedik az oktatási folyamatukba, akkor az adott intézmény számára tudunk módszertani segítséget nyújtani. A finanszírozást pedig közös erővel kell megoldani pályázati pénzek, önkormányzati támogatások, szponzorok bevonásával. Maga a munkafolyamat az értéktár adatbázisból indul ki, és annak tartalmi bővítése is része a munkának.
A Felvidéki Értéktár Bizottság számára mi számít értéknek?
Úgy gondolom, minden értéknek számít, ami a szülőföldhöz kötődik, minden, amiben érzelmileg érintett egy közösség. Lehet az személy, szokás, épített örökség, hagyományos étel. Ezekről a településen működő civil szervezetek, önkormányzatok, intézmények döntenek.
Értékek Napja, Budapest, Huszár László, Rancsó Andrea, Bödők Károly (Fotó: FÉB)
Hogyan lehet egy településen értéktár bizottságot alapítani?
Ha eldönti például a település önkormányzata, vagy egy helyi polgári társulás, civil szervezet, magánszemély, hogy egy adott értéket szeretne megtartani, megóvni, a köztudatba jobban beágyazni, összeülnek és létrehozzák a települési értéktárat. A hivatalos létrehozáshoz két jogi személy szükséges. Kitölt egy formanyomtatvány, ahol feltünteti az elérhetőségeket, áttanulmányozza az alapszabályt – ami elérhető az oldalunkon. Ezt követően tevékeny munkát kell végezni az adott értékre építve. Példának okáért a falunapon egy tematikát épít köré, kiállítást szervez a témára, előadást tart a helyi iskolában.
Az érték természetesen túlnyúlhat egy adott településen, az értékpiramisban a következő szint a tájegységi érték, abban az esetben, ha az érték ennél is nagyobb szintű, akkor a felvidéki értéktárba kerülhet. Ennek bejegyzése is egyszerű, egy letölthető adatlap kitöltése indoklással együtt. A beérkezett adatlapot az FÉB szakemberei értékelik. Munkatársaink – a Felvidéki Értéktár Bizottság tagjai – szakemberek, kultúrával foglalkozók, pedagógusok, történészek, építészek, gazdasági szakemberek. Ha pozitív értékelést kap az adott érték, bejegyzésre kerül az adatbázisba felvidéki értékként. Ha ennél is jelentősebb értékről beszélünk, a Felvidéki Értéktár Bizottság javaslatot tesz a Hungarikum bizottság felé, így lépcsőzetes szinten válik láthatóvá az értékpiramis.
Hány értéktár bizottság működik nálunk, és azok mennyi bejegyzett értékkel rendelkeznek?
Az adatbázisban februárig 52 települési értéktár volt, azóta további 5 került bejegyzésre, a piramis helyi szintjén megközelítőleg 200 bejegyzett értéket találunk, tájegységi szinten 38, felvidéki szinten 56, a magyar nemzeti értéktárba Felvidékről beküldött és elfogadott értékek száma jelenleg 11.
Kultúraszervezési és közművelődési feladatokat is ellát a FÉB?
Úgy gondolom, hogy ez így lenne helyénvaló! Az értékeink megőrzését szakmai síkra kell terelni, és az értéktár remek kiindulópont. Lényeges szempont, hogy egy kultúrház, vagy kulturális intézmény élén szakember álljon, képzések útján léphetünk előre. Ehhez ugyan finanszírozás, intézményi háttér és politikai akarat is szükséges. Politikusainknak is észre kell ezt venni. Magyarország egy remek példa erre, az önkormányzati költségvetés egy megadott százalékát kizárólag kulturális tevékenységre lehet csak elkölteni. Ha hosszú távon stratégiailag szeretnénk fejleszteni a kultúránkat, nem elég fesztiválokban és műanyag reklámtollakban gondolkodnunk.
Milyen úton érhetőek el a megfogalmazott célok?
Sok – sok munkával! Az értéktárnál nem fő állásban dolgozunk, társadalmi munkaként végezzük a feladatainkat. Van egy nagyszerű családom, és a munkahelyemmel is összeegyeztethető ez a tevékenység. Jóindulatú, jókedvű és dolgozni akaró emberekre van szükségünk, akik jövőképében 100 év múlva is van felvidéki magyarság.
(Edmár Attila/Felvidék.ma)
