Az Erasmus + projekt ún. „jó gyakorlatok” gyűjteményét hozza létre a szépkorúak digitális kompetenciafejlesztése érdekében. A gyakorlati ismeretek elsajátítása innovatív módon történik: a felnőttoktató átadja az általános számítástechnikai ismereteket, ugyanakkor fiatalok bevonásával közvetlen segítségnyújtást is kapnak, tehát a segítők szó szerint leülnek az idősek mellé, és segítenek a frissen megtanult ismeretek alkalmazásában. Mindenki a saját képességeihez mérten kap segítséget – tudhatjuk meg az augusztus 24-25-én megvalósuló programról. A résztvevők megtekinthették a martosi Szent Imre Ligetet, a helyi partnerszervezet, a Marthos Polgári Társulás otthonát.
A fejlesztésbe négy ország kapcsolódik be: Magyarország (a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság által), Románia (a Humán Reform Egyesület segítségével), Szerbia (a CNESA OMI képviseletében), valamint Szlovákia (a Marthos P. T. által). A projekt célja, hogy három év alatt 12 nemzetközi partnertalálkozón közösen összeállítsák, majd közreadják az elkészült „jó gyakorlat” gyűjteményt.
Fotó: Morva Mátyás
„A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság egy 26 éves civil szervezet, s örülök annak, hogy ilyen jó kapcsolatot sikerült kialakítani a négy partnerrel, megismertük egymást, tanultunk egymástól. A jó gyakorlatokat megvitatva tudunk egy olyan összefoglaló anyagot készíteni, amiből a későbbiekben önálló szellemi termék jöhet létre, ami tananyaggá válhat” – osztotta meg velünk Borsó Tibor, a társaság elnöke.
Nagyháziné Szabó Bernadett, a projekt vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a negyedik nemzetközi találkozó szakmaiságával elégedett, hiszen fontosnak tartja a fiatalok egyre hatékonyabb megszólítását.
Borsó Tibor és Martos polgármestere, Keszegh István (Fotó: Morva Mátyás)
„Találkoztunk olyan fiatalokkal, akik megosztották velünk motivációikat. Fontos annak a pillanatnak a megismerése, amikor rájönnek a fiatalok, hogy milyen fontos segíteni egy idősödő társadalom életét.
Nemes küldetés megtartani a szépkorúakat a társadalom számára, nem szabad őket egyedül hagyni, szeretnénk megtartani bennük a jó érzést, hogy még mindig képesek tanulni…. A világjárvány rámutatott arra is, hogy a nem mobilis emberek számára is fontos, hogy megismerjék a lehetőséget, hogyan tarthatják a kapcsolatot szeretteikkel, hogy elkerüljék a közvetlen magányt.”
(Edmár Attila/Felvidék.ma)
