Két év kihagyás után a Magyarok Nagyasszonya ünnepe alkalmából október 8-án meghirdetett máriathali zarándoklaton nagyon szép időben az autóbuszok és a személyautók számából is kiindulva sok hívő látogatott el a Kis-Kárpátok nyugati nyúlványainál fekvő ősi kegyhelyre. Az ünnepi szabadtéri szentmise főcelebránsa és szónoka Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök volt.
A szentmisét Bacsfa-Szentantal plébánosának, Sranko Lászlónak az orgonajátéka és énekkarának színvonalas éneklése tette szebbé. A délben végződő szentmise szokásosan a himnuszok eléneklésével ért véget, amely után a száraz időjárásnak köszönhetően meg tudtuk járni a hegyen a keresztutat.
XIII. Leó pápa 1896-ban, a magyar millennium alkalmával az akkori esztergomi prímásérsek, Vaszary Kolos bíboros kérésére, mint külön ünnepet engedélyezte Magyarország részére Nagyasszonyunk ünnepét. Eleinte október második vasárnapján ünnepelték, Szent X. Piusz pápa tette át október 8-ára.
Mint ismeretes, Nagy Lajos király (1342–82) nagy Mária-tisztelő volt. Ő is ellátogatott Máriavölgybe, a csodás gyógyulások helyére, és 1377-ben az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálosoknak adományozta a kegyhelyet, majd kolostort és templomot építtetett itt számukra. A pálosok megkapták a királytól a kegyhely melletti falut is, ahol a mai napig szlovák lakosság él. I. Lipót császár 1687-ben a pozsonyi országgyűlés alkalmából Máriavölgybe zarándokolt, ahol a töröktől már nagyrészt felszabadult országot a Magyarok Nagyasszonyának ajánlotta fel.
A szerző felvételei.
(Duray Rezső/Felvidék.ma)
