1883. szeptember 21-én tartották Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeménye ősbemutatóját a Nemzeti Színházban Paulay Ede rendezésében. 1984-ben kezdeményezte a Magyar Írók Szövetsége, hogy ennek a jeles napnak az évfordulóján legyen a Magyar dráma napja, melyet azóta a magyarországi és határon kívüli magyar drámairodalom ünnepeként tartanak számon.
Az ember tragédiája Madách Imre legismertebb alkotása, a magyar dráma műfajának kiemelkedő műve. 1860-ban fejezte be a drámai költeményt, a kéziratot 1861-ben vitte bírálatra Arany Jánoshoz, akinek stiláris javításaival 1862-ben jelent meg először nyomtatásban.
A „nagy mű” sokakat megérintő kérdései azóta is életben tartják a költeményt, számos feldolgozása létezik a darabnak. A születésétől eltelt százhatvankét év alatt a Tragédia egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak, talán a legtöbb esetben színpadra állított költemény az anyaországban és az elszakított országrészekben egyaránt. Az először itt elhangzó „Megy-é előbbre majdan fajzatom”, valamint a „Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!” mondatok legismertebb irodalmi idézeteink közé tartoznak.
Az emléknap célja a magyar színházművészet értékeinek jobb megismertetése, és az írók ösztönzése újabb alkotások létrehozására. Ezen a napon a magyar színházak és kulturális társulatok külön programokat, rendezvényeket, előadásokat szerveznek a magyar dráma népszerűsítése érdekében.
Ezen a napon adják át a Szép Ernő-díjat, melyet 1984-ben alapítottak, és amelyet a magyar drámaíróknak osztanak ki évente, három kategóriában, valamint a Színházi Dramaturgok Céhe által alapított „Az évad legjobb magyar drámája” díjat az előző évad kiemelkedő műveiért.
Az ember tragédiája – Mózes: Sinkovits Imre (Fotó: Wikipédia)
A Tragédia a kiegyezés évtizedének irodalmára jellemző nemzeti témán felülemelkedő, főszereplőként az emberiséget szerepeltető filozófiai alkotás, melyet emberiségkölteménynek is neveznek. Műfaja drámai költemény, közvetlen műfaji előzménye Goethe Faustja.
Bár a Tragédia gondolatvilága egyike a legsokoldalúbbaknak a magyar irodalomban, a benne leírt eszmefuttatásoknak mégsem saját szépségük miatt van jelentősége, hiszen Madách műve is csak a már sokszor megírtakat öltözteti új formába „Nem adhatok mást, csak mi lényegem”, „Nem az idő halad, mi változunk”, „Milliók egy miatt”, „Ábrándozni van még tárgy elég” és még sok más, melyek inkább eszközök a szerző kezében a folyamatos, mindig ugyanoda vezető emberi töprengés ábrázolására.
A tizenöt felvonásos drámai költemény nagy terjedelme miatt meglehetősen nehezen kezelhető, így amennyiben minden mondatot megtartva és a szerzői utasításokat követve kerülne a színpadra, négy-öt óránál is hosszabb terjedelmű darab lenne.
„Az ember tragédiája az a mű, amellyel, ha komolyan foglalkozik az ember, nemhogy kimerítené önmagát, de újabb és újabb kérdéseket és gondolatokat szül” – vallja Vidnyánszky Attila, magyar színház- és operarendező, aki 1999 óta immár négy verzióban rendezte meg Madách művét. „Ezúttal a Nemzeti Nagyszínpadának egészét a nézőteret is arénaszerűen „bejátszó”, látványos előadás születik a jubileumi 10. Madách Nemzetközi Színházi találkozó alkalmával a Nemzeti Színházban 2023. szeptember 30. – október 23. között” – olvasható a Nemzeti Színház honlapján.
A Tragédia, az 1947 és 1955 közötti betiltását kivéve gyakorta kap szerepet az anyaország első színházának repertoárján. A Nemzeti Színház, amely 1837-es alapítása óta csak 2002-ben kapott végleges otthont a mai épületben – Budapesten a IX. kerületben – Az ember tragédiájával nyitotta meg kapuit.
A Nemzeti Színház egykori igazgatója, Hevesi Sándor (1873-1939), aki többször is megrendezte a Tragédiát a 20. század elején, így írt: „Madách költeménye bibliája a Nemzeti Színháznak; amelyet örökké forgat, amelyből mindig tanul, amelyet sohasem fog teljesen kitanulni.”
-
- Zichy Mihály: Az ember tragédiája II. szín – A paradicsomban (Fotó: Wikipédia)
-
- Zichy Mihály: Az ember tragédiája XV. szín – Ember, küzdj és bízva bízzál! (Fotó: Wikipédia)
A mű több képzőművészt is megihletett, köztük volt Zichy Mihály (1827-1906) festő, grafikus, akinek a Tragédiához készített – kezdetben tizenöt, majd húsz – illusztrációja díszkiadásban jelent meg 1886-ban majd 1888-ban.
A rajzokat a közönség és a kritika egyaránt nagy lelkesedéssel fogadta. Noha Zichy illusztrációs tevékenysége az 1850-es évektől rendkívül kiterjedt és elismert volt, mégis a Tragédia volt az első irodalmi alkotás, melyhez teljes sorozatot készített.
Az idei év nem csupán a Tragédia kerek évfordulója alkalmából ad alkalmat emlékezni Madách Imrére, de születésének 200. évfordulóján is emlékezünk Felvidék szülöttére.
Madách Imre dolgozószobája az alsósztregovai Madách-kastélyban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A Madách-emlékév januárban vette kezdetét a drámaíró születésnapján, hiszen Sztregovai és Kiskelecsényi Madách Imre 1823. január 20-án született Alsósztregován. Az emlékévet Jarábik Gabriella, a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója nyitotta meg 2023. január 19-én. Azóta gazdag programsorozattal emlékeztek és emlékeznek a dráma nagy mesterére az alsósztregovai Madách-kastélyban.
A magyar dráma napján, szeptember 21-én, ugyancsak gazdag programmal tisztelegnek az Az ember tragédia írója, Madách Imre emléke előtt az alsósztregovai emlékkastélyban.
(Berényi Kornélia)
