Peter Pellegrini államfő aláírta a 2025-ös állami költségvetési törvényt. Bízik benne, hogy a kormány figyelemmel fogja követni, milyen hatásai lesznek a törvénynek az emberekre, és szükség esetén megtalálja a módját, hogy segítséget nyújtson a szociálisan sebezhető rétegeknek – írtuk meg a TASR tájékoztatása alapján tegnap.
Arról, hogy tartható lesz-e a kitűzött költségvetési hiány és hogy ez hogyan érinti a lakosságot, Élesztős Pál energetikai szakértőt és tanácsadót kérdeztük.
„A parlament még december elején fogadta el a 2025-ös állami költségvetést. Az elfogadott dokumentum szerint a tervezett hiány mintegy 6,5 milliárd eurót tesz ki. Ha figyelembe vesszük, hogy jelen esetben a költségvetési hiány 5,8 százalékról a tervezett 4,7 százalékra csökken, akkor azt kell mondanunk, hogy kormányunk megfontolt döntéseket hoz” – fogalmazott.
Hozzátette azonban, ha mélységében vizsgáljuk a tervezetet, kitűnik, a konszolidációs csomag legnagyobb részét az általános forgalmi adó alapkulcsának 20 százalékról 23 százalékra való emelése jelenti a 2025-ös esztendővel kezdődően.
„Az áfát leginkább a végfelhasználók fizetik be, és ez alól mentesül csaknem az összes cég és vállalkozás, aki áfafizető. Tehát ez a három százalékos emelés mindenképpen az átlagember pénztárcáján kereskedik”
– húzta alá.
A következő nagy tétel, amely mindennapjaink részévé válik, véleménye szerint a tranzakciós adó.
„Nagyon szépen hangzik, hogy a tranzakciós adó nem érinti a kisembert, csak a cégeket, de végeredményben a termékeken keresztül ezt az illetéket is a polgárokkal fogja az állam megfizettetni”
– magyarázta.
A szakértő szerint tekintettel arra, hogy az energiaárak tovább emelkednek, ezek szintén olyan közigazgatási terheket rónak az emberekre, amelyek a mindennapi megélhetést fogják megkeseríteni.
„Ugyanis a közigazgatási reform keretein belül kevesebb pénzt juttatnak vissza az önkormányzatoknak, és több pénzt vonnak el a magánemberektől.
A költségvetési tervezetben nem látom azt a részt, amely az államapparátuson spórolna.
Nincs szó arról, hogy befagyasztanák a fizetéseket, nincs szó arról, hogy próbálnák a felesleges munkaerőt optimalizálni, esetleg elbocsátani úgy, ahogy ezt a magáncégek teszik” – jegyezte meg.
A Felvidék.ma kérdésére elmondta, a tervezett 4,7%-os hiány, amennyiben nem következik be semmi előreláthatóan rendkívüli esemény, valószínűleg tartható lesz a kormány számára. Viszont további megszorításokra lesz majd szükség ahhoz, hogy a 2026-ra tervezett 3,7%-os, illetve a 2027-ben előírt 3%-os hiányküszöböt elérjük.
„Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi elfogadott megszorító intézkedések egyelőre átmenetiek és mindenképpen hasonló konszolidációs csomagokra kell számítani a 2025-ös és a 2026-os évben is”
- – vélekedik a szakértő.
Az áfakulcs 23 százalékos szintre történő emelését különösen veszélyesnek érzi, abból a szempontból is, hogy ez már nagyon közel van ahhoz a határhoz, amikor is növekedni fog az elkövetett áfacsalások mértéke.
„Emlékezzünk csak vissza. Valamikor 20 éve 25%-os áfakulccsal is dolgoztunk, és akkor a 25%-os áfakulcsot először 23-ra, majd 19-re csökkentve jelentősen csökkent az áfacsalások mértéke.
Attól félek, hogy a 2025-ös év első felében többet fogunk olvasni áfacsalásokról, mint tettük azt az elmúlt öt évben”
-fogalmazott.
A bevezetésre kerülő tranzakciós adót illetően is kételyeit fogalmazta meg, hiszen itt is csak becsült számok vannak, és kérdéses, hogy mennyire sikerül a tervet ilyen téren majd növelni vagy elérni.
„Meggyőződésem, hogyha a tranzakciós adóból az államnak több bevétele lesz, mint azt tervezték, akkor sem kerül csökkentésre vagy kivezetésre a tranzakciós adó, hanem bizonyos formájában ez átvetítésre kerül a 2026-os évre, és részét képezi majd annak a tervezett csökkentésnek, amely célok mentén a jelen költségvetés kialakult” – fogalmazott lapunknak Élesztős Pál.
SZE/Felvidék.ma
