A Les Préludes (Prelúdiumok, Előjátékok) Liszt Ferenc legismertebb szimfonikus költeménye, amit 1854-ben mutattak be Weimarban. Liszt ezt írta erről: „Mi más az életünk, mint előjátékok szakadatlan sorozata ahhoz az ismeretlen dallamhoz, amelynek első, ünnepélyes hangját a halál csendíti meg? A szív fénylő hajnala a szerelem. Melyikünk sorsát nem zavarja azonban meg a boldogság első áradata után a vihar ereje, amely durva leheletével széttépi a gyengéd illúziókat, villámával lesújtja annak oltárát? És melyik mélyen sebzett lélek nem keres ilyen megrázkódtatások után nyugalmat a természet idilli csendjében és saját emlékeiben?”.
Ez is ösztönzött e cikk írásában. De ennél sokkal erősebben vonzott a bibliai teremtéstörténet (1Mózes 1-2-3) számos újraolvasása, tanulmányozása. Az Isten Lelkének vezetésével annak villámlásszerű felismerése, hogy a teremtés, az Isten-leheletű lét értékrendjében és történetében kiemelt, elsőrendű, ha nem is legmagasabb rendű helye van a növényvilágnak, a hatalmas fáknak, az Élet Fájának, amiben maga a Teremtő is tudott gyönyörködni. A hatalmas prelúdium, előjáték az ember és az állatvilág megteremtéséhez a zöld intelligencia megkreálásával is segített. A Biblia pneumatikus kottáját követve, egészen különleges felismerésekre vezet majd el mindnyájunkat Isten Lelke. Liszt vallomásának parafrázisaként:
a teremtés szimfóniájának ismeretlen dallamainak meghallása, felismerése emeli fel szívünket az élet ünnepélyes hangzásaihoz, amit bibliai szemlélettel teremtés-centrikus világlátásnak nevezhetünk.
Szemben a sok évszázadon át egyeduralkodóként érvényesített antropocentrikus szemlélettel. A Biblia teremtésszimfóniájának Igéiben, isteni kijelentéseiben megfogalmazódó zöld intelligencia szemléletének története nagyon messze visz a múltba. Visszatekintőnkben napjainktól indulunk visszafele, a legmodernebb és a történelmileg kialakult legfontosabb teremtés-koncepciók rövid áttekintésével. Induljon hát a szellemtörténeti időutazás!
Szellemtörténeti időutazás: isteni intelligencia a teremtésben, a létalkotásban
Az emberi gondolkodás évezredei során, éppen az ember kutató, gondolkodó, összefüggéseket és magyarázatokat kereső oknyomozó tudata és tudatossága következtében állandóan felmerült a világ létével kapcsolatosan a honnan, miért, mi célból kérdése.
A nagy gondolkodókat adó görögségben, vagy a vallási bölcselet szentségkutató alázatában meg is születtek a legkülönfélébb válaszok a titokfaggató kérdésekre. Voltak a teológiai, bibliai válaszok mellett ontológiai/létezéselméleti, kozmológiai/világkeletkezési, erkölcsi, teleológiai (végcélt tételező), és az intelligens formaalkotó, design egyszerűbb, majd egyre összetettebb magyarázatai. Helytelen lenne, és szellemi önkifosztással érne fel, sőt önkéntes leszoktatás, elsivárítás lenne, ha a gondolkodásról az Y, Z, Alfa generáció tagjait a digitális kor látványvilágának befolyása miatt bárki is leszoktatná! Így önként és meggondolatlanul belehullva a leegyszerűsítés és szellemi igénytelenség kanapéjába hatalmas elszegényedés lenne az izgalmas és gyönyörű létezést, létezés-összefüggéseket, s az emberek helyét az összetett létviszonyok között meg sem gondolni. Szellemi elnyomorodás, kultúrsorvadás.
Pedig már a görög Szókratész, Platón, Arisztotelész, majd a bibliai kijelentés sugallatára Augustinus, később a középkorban Aquinói Tamás, majd William Paley, el egészen az intelligens design koncepcióig hatalmas és lenyűgöző az isteni intelligenciát a kreációban/teremtésben és a kreatúrák/teremtmények végtelen változataiban kutató, fellelő, reflektáló tudat magyarázatadó fáradhatatlansága. Olykor könnyen, máskor nagyon nehezen vagy egyáltalán nem cáfolható tézisekkel, bizonyítékokkal, ellentézisekkel, ellenbizonyítékokkal álltak elő. Micsoda szellemi kaleidoszkóp ez!
Legfőbb érvek az isteni intelligencia teremtésbeli jelenlétére
A bibliai prelúdiumok végig billentyűzése előtt tudatosítanunk kell, hogy a teológiai teremtéstörténet-értelmezések sokrétű fejlődésével párhuzamosan, illetve némely esetben ezeket még meg is előzve, szép számban fejlődtek ki finomhangolású elgondolások, teremtésbölcseleti okfejtések a minden új nemzedéknek új, szép világként leképződő, régesrég létező világ magyarázatára szolgáló keletkezés-elméletek.
Szókratész már az antikvitás korában felvetette: a világmindenség működésében rend mutatkozik meg, ami a kozmosz értelmes és célszerű sajátosságát mutatja. A középkorban Aquinói Tamás skolasztikus bölcselete vitte tovább a görög bölcselkedő felismeréseit. Summa Theologica c. nagy rendszerező művében isteni tervet, tervszerűséget írt le, főként a természeti jelenségek célszerűségének a megfigyelésével. A 18. században William Paley volt az, aki híres „óra hasonlóság elméletével” hódította meg az emberek szívét és gondolkodását Istennek. Minden folyamat mélyén Istent látó-láttató „természet teológiájával” egyszerűen érvelt:
amiként minden finom óraszerkezet feltételezi az azt kigondoló és megalkotó órásmestert, akként a természet összetettsége, működése tudatosan munkálkodó Teremtőt feltételez.
Valójában Paley érvelése vezetett el a későbbi kreácionista gondolati modellhez, a Biblián kívüli, de vele tartalmilag egybecsengő irányú tételig: a teremtésről, a teremtett világról a Teremtőre visszakövetkeztető gondolkodásmódig, ami közeledve napjainkhoz, sok tudós elméletalkotásában az intelligens desing formuláig vezetett el. Egyes lépései ennek a gondolkodási útnak: 1. a világban rend uralkodik, függetlenül az emberi rendetlenségtől, bajkavarástól. Célszerűség, összetettség mutatkozik a biológiai rendszerekben. 2. A rend és a célszerűség intelligens alkotóra, desingerre enged következtetni. Ez a rend tudatos rendezőt, Teremtőt feltételez. 3. A rend és az összetettség nem alakulhat ki véletlenek vak sorozata révén. 4. Ezért intelligens rendezőnek, formálónak, alkotónak kell léteznie a teremtés összefüggés rendszerei hátterében – ez az Alkotó, tervező és kivitelező intelligencia Isten.
Kifejezetten a mindenek hátterében és a bibliai kijelentésben magát bemutató, leleplező élő isteni intelligencia, bölcsesség, szeretet a magyarázata, indoka annak, hogy mára – más indokok alapján ugyan – egyetértés mutatkozik abban, hogy rossz és leszűkített, emberromboló nézet lenne az, ha Isten teremtői intelligenciáját csak emberközpontú szemszögből tanulmányoznánk vagy értelmeznénk. Ezért a következőkben behatóan foglalkozunk majd e témával teremtés-centrikus, kiszélesített látószögből: bibliai prelúdiumok Igéről-Igére vezető, a zöld intelligenciához elvezető finomhangolt részleteivel. Jöjj velünk!
Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma
