Egy bátor dokumentarista arab-svájci nő
Aida Schlaepfer Al Hassani svájci dokumentarista filmrendezőnővel kétszer találkoztam. Először 2015-ben Budapesten, amikor a Noun (az arabban a keresztyének neve a Noun, a Názáreti követői) című filmjének volt a zártkörű bemutatója. Aztán három éve, amikor elfogadta meghívásomat és a római Szent István Házban tartott kultúresten bemutatta újabb filmjét, a Lelkek átutazóban (Souls in Transit) címűt. Azóta filmjei, amelyek az üldözöttekről, hontalanokról, ég és föld között lebegő családok százezreiről szólnak, bejárták a világot. Az arab világban éppúgy, mint az európai és az USA bemutatókon is nagy figyelmet és elismerést keltettek. Segélykiáltásokként. Hangtalan, néma, máskor gyermekajkakon feltörő zokogásként. Vádlón, kérdőn, megrettenten. Olyan lelkeké, akik az egyetemes emberi sors egyénileg legtöbbször érthetetlen határhelyzeteiben élik meg a kegyetlenség, a kiszolgáltatottság és a látszólagos tehetetlenség drámáit. Pár napja az USA Boston városában volt filmbemutatója, amit a Szír Ortodox Egyház amerikai képviselői szerveztek meg.
Gyors gratuláció Budapestről Bostonba
Kedves Aida, remek ötlet egy fehér virágos gyászkoszorúval a sok ismeretlen lélekért a bostoni filmbemutatón megállni! Ez egy élő és maradandó, virághangon megszólaló emlékeztető segélykiáltás, szelíd sikoly minden túlzás, abszolutizmus, emberi önkény ellen. Számodra ez már missziós feladat. Megtaláltad, amiért itt vagy, ott vagy, jelen vagy sok ember tudatában a filmeddel. Őszinte hálával, Dr. Békefy Lajos Ph. D., közösségetikai és világvallás kutató magyar református teológus, spirituális publicista.
Gratulálok és áldást kívánok a Szír Ortodox Egyház USA-beli és bostoni képviselőinek is! Ima áldásokkal, drbl (angol fordítás a facebookon)
Isten különösen gondoskodik arról, hogy az Ő vándorló és szenvedő népéről ne feledkezzünk meg. A világtörténelem egyik legnagyobb botránya a ma is tartó keresztyénüldözés. Az ezzel foglalkozó világindexet minden év januárjában dokumentálja az OpenDoors nemzetközi monitorizáló szervezet, s a Felvidék.ma és más felületek Olvasóinak is minden évben beszámolok a legfrissebb, fájó adatokról.
Aida Schlaepfer Al Hassani legújabb filmje, a Lelkek átutazóban 2021-ben született. Ezzel folytatja azt a nemzetközi méretű figyelemfelkeltést, lélekébresztést, amelyet 2014-2015-ben a moszuli pokolban forgatott Noun című 24 perces filmjével kezdett el. Ezt zártkörű rendezvényen hazánkban is bemutatták, ebből az alkalomból 2015 késő őszén fogadta őt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.
Személyes megtiszteltetésnek tartom, hogy akkori rövid látogatása során Aida Schlaepfert Budapesten vendégül láthattam, interjút készíthettem vele (https://bekefy.agnusradio.ro/2016/01/megrendito-dokumentumlm-napjaink-kozel.html), és azóta is figyelemmel kísérhetem alkotó munkálkodását. Három évvel ezelőtt, 2022. szeptemberében invitálásomra a római magyar Szent István Háznak volt vendége filmjével. Kíséretét Dórika lányommal láttuk el (lásd a kollázsfotón).
Lelkek átutazóban – jajkiáltás az üldözöttekért
Aida maga mondja el az üldözött keresztyének melletti elkötelezettségének az okát, jóllehet ő nem keresztyén. „Irakban, nagy fizikai veszedelmek között készült a Noun, az üldözött keresztyének szenvedéseit dokumentáló kisfilmem. Nagy nemzetközi sikere után meggyőződésem volt, hogy egy átfogóbb hosszú mozis változatot is kell készítenem, hiszen így több embert lehet elérni. Mindig követjük az életet, olyan rejtett aspektusokat mutatva meg, amelyek számítanak, és amelyeket a tömegmédia általában nem mutat be. A Souls in Transit című dokumentumfilm, ami 1 óra 14 perces, egy nagyrészt ismeretlen népirtás történetét mondja el. 1915-ben körülbelül 3 millió, jórészt örmény keresztyént ölt meg az Oszmán Birodalom. A film ennek a mészárlásnak a történetét meséli el kortárs szemtanúk segítségével, és kapcsolja össze a jelennel” – indokolja változatlanul szenvedélyes hangon témaválasztását Aida.
„Mélyen foglalkoztat, hogyan lehet az, hogy Mezopotámia őslakossága, a civilizáció egyik megalapítója mindig a frontvonalon találja magát, és folyamatosan megtizedelődik? Az is motiválja a filmet, hogy még mindig él az az előítélet, hogy a keresztyének nem tartoznak a Közel-Kelethez. És hogy továbbra is felelősekké teszik őket a keresztes hadjáratokért, mintha a közel-keleti keresztyének hívták volna be őket. A dokumentumfilm ezt a témát járja körül, és ami még fontosabb, felvillantja a múltat és a mai bonyolult közel-keleti helyzetet. Rendkívüli módon érdekel a mai helyzet és az igazság dokumentálása. Mindenkinek tudnia kell az igazságot. A cél a vallások és nemzetek között újra s újra gerjesztett gyűlölet féken tartása, mérséklése. Mindannyian emberek vagyunk, és békében, jólétben akarunk élni”.
A te történeted az én történetem is… filmkockák a nőkért
„A film két perspektívát mutat be: az egyik a jelenben pereg, amely öt tanút követ, akik személyes történeteikről mesélnek, és arról, hogy mit éltek át az elmúlt években. A második a népirtás tanúi és túlélői (Sayfo 1915): Zio Rhawi, Gorgis Shabo Afram, Sade be Galle Sayde és Yahkub Qasho Malke történelmi elbeszélése. Szó van a keresztyén (örmény) népirtásról és arról is, hogy milyen volt a helyzet 1915-ben” – taglalja Aida filmje tartalmát. A dokumentumfilmben más elemek is megjelennek, mint például a különböző nemzetközi archívumoknak az akkori eseményeket dokumentáló anyagai.
„Saját tapasztalatból tudom, milyen az, amikor menekülni kell. Apám iraki volt, anyám libanoni. Apámnak vallási és politikai meggyőződése miatt el kellett hagynia Irakot. Az egész családját teljesen kiirtották. Menekülése Libanonba vezetett. Ott éltem át családommal a polgárháborút, az 1982-es izraeli libanoni hadjáratot és az azt követő szíriai beavatkozást. Itt is többnyire a keresztyének szenvedtek. Sokan kénytelenek voltak elhagyni az országot. Ez egyben hatalmas demográfiai változást is eredményezett. Az egykor virágzó Libanon a mai napig nem tért magához ezekből a háborúkból és beavatkozásokból. Ma filmemmel megmutathatom a világnak ezeknek a háborúknak a következményeit és a hozzájuk kapcsolódó tragédiákat. Különösen a nőknek szeretnék hangot adni. Végül is mindig ők fizetik meg a legtöbb gonoszság árát”.
Isten óvja és oltalmazza Önt, Aida! Ezért imádkozom ezen a vasárnapon, s a Jézusért üldözött keresztyén testvérekért Urunk mai napra rendelt Igéjével:
„Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket elutasít, engem utasít el, és aki engem elutasít, az azt utasítja el, aki elküldött engem” (Lukács 10,16).
Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma
