A Russzkij Mir, az Orosz Világ történelmi fogalmának eredete, geokulturális jelentései, stratégiai céljai és a koncepciója, valamint lehetséges határai címmel szervezett kétnapos konferenciát Varsóban a Lengyel Tudományos Akadémia.
A rendezvény főszervezője Andrzej Nowak, a Krakkói Jagelló Egyetem professzora, a Lengyel Tudományos Akadémia tagja, számtalan, az Orosz Birodalomról, illetve a Szovjetunió történetéről szóló monográfia szerzője. Ez alkalommal kollégáival arra volt kíváncsi, hogy miként változott az orosz nemzettudat, illetve birodalmi, kulturális befolyásolási lehetősége az utóbbi huszonöt évben, amióta Vlagyimir Putyin új fejezetet nyitott az orosz politikában.
Amint azt a pénteki nyitó előadás során Pál Kolosto, az Oslói Egyetem tanára megfogalmazta, a Russzkij Mirnek, vagy az Orosz Világ fogalmának megszületésekor, a 2000-es évek közepén még nem lehetett agresszív tartalmat tulajdonítani. Ennek akkor egyaránt volt mind világi, vagyis szekuláris, mind pedig egyházi, ha úgy tetszik rituális tartalma. Érdekes módon – állapította meg Kolosto professzor – világi körökben a fogalom használata 2014-ben visszaszorult, míg az egyházi körökben – pont ellenkezőleg – megszaporodott.
A 2009 óta moszkvai pátriárkaként funkcionáló Kirill az Orosz Világ „magterületeként” Oroszországot, Ukrajnát, Belaruszt, valamint olykor Moldáviát sorolja ide, de ide tartozóként hivatkozik olykor még Grúziára, sőt Kínára is. Tágabban értelmezve tehát valamennyi külföldi orosz vallási közösségre, hiszen a pátriárka meggyőződése, amint arról egyik 2016-os kijelentése is tanúskodik, az, hogy az Orosz Világ alapja az ortodox hit, amely nélkül a Nagy-, a soknemzetiségű, vagyis a birodalmi Oroszország nem tudott volna soha létrejönni – állítja Kirill.
Andrzej Nowak, David Brandenberger és Mark-Basin (GG/Felvidék.ma)
Mint az David Brandenbergernek, az Egyesült Államokban lévő Richmondi Egyetem tanárának előadásából kiderült, a Russzkij Mir koncepció hatékonysága érdekében a moszkvai kormányzat létrehozta a fogalom hatékonyságát biztosító anyagi alapokat is! Vjacseszlav Nyikonov duma-képviselő, aki 2007-től a Russzkij Mir Alapítvány igazgatója, majd 2011-től annak elnöke, illetve Valerij Tyiskov, az Oroszországi Tudományos Akadémia Etnológiai és Antropológiai Intézetének igazgatója „államok és földrészek feletti fogalom”-ként határozták meg az említett Orosz Világot, amelybe a földkerekségen válogatás nélkül minden orosz bele tartozik.
A 2008-ban az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériumának felügyelete alatt alapított Roszszotrudnyicsesztvo, vagyis az Orosz Együttműködés nevű társadalmi szervezet, amelyet eredetileg főként az egykori Szovjetunió Oroszországgal szomszédos országaiban „humanitárius és kulturális” célkitűzésekkel hoztak létre, a Magyarok Világszövetségéhez hasonló szervezet, viszont orosz és összesen 71 országban működik. Ez szintén az Orosz Világ kiterjesztése, ha úgy tetszik egyfajta „puha befolyásszerzés”, ahogy szeretnek rá így hivatkozni néhányan Oroszországban és másutt is.
E szervezetek áttételesen támogatják a hivatalos orosz politikát, köztük a „különleges katonai művelet”-et is, mint ahogy azt is fontos kiemelni, hogy a „földrajzi határoktól függetlenül”.
Mark Bassin hozzászólása (GG/Felvidék.ma)
Jan Holzer, a Brünni (Brno) Egyetem professzora azt vizsgálta, hogy Közép-Európa és így Csehország milyen helyet foglal el a hivatalos orosz elképzelésekben, bele tartozik-e régiónk a Russzkij Mir fogalmába. A cseh kutató viszont – elmondása szerint – nem talált arra semmilyen dokumentumot vagy forrást, amelyben szerepelne. A Russzkij Mir fogalmát ugyan az orosz–ukrán háború során az oroszok használták, de a 2021-es Orosz Nemzetbiztonsági Stratégiából például Közép-Európa hiányzik.
Olekszandr Avramcsuk, a Lublini Katolikus Egyetem tanára azt fejtegette, hogy George Kennan, a hidegháború „atyja”, aki 1945-öt követően a Szovjetunió viselkedését jellemezve a nemzetközi politikában Moszkva feltartóztatását szorgalmazta, ellenségnek mindig is csak a kommunizmust, nem pedig az orosz népet tekintette.
Hanus Nykl, a Prágai Károly Egyetem professzora a korai és a késői orosz emigrációról tartott előadásában megállapította, hogy bár már az 1920-as évektől kezdődően minden határon túlra kényszerült orosz az Orosz Világ része volt, de a szélsőbaloldali eszer Borisz Szavinkovtól a nemzetiszocialista Anasztaszij Vonszjackijig minden fajta irányzat megtalálható a soraikban, ezért téves lenne az „Orosz Világot” egységként tételezni. Ennek azért lehet jelentősége, mivel az elmúlt majd fél évszázadban, vagyis a peresztrojka óta, összesen 10 millió orosz hagyta el Oroszországot és ugyanennyire sokszínűek, mint korábban voltak. Ráadásul fontos különbséget figyelhetünk meg aszerint, hogy oroszként, vagy oroszországiként határozzák-e meg magukat. Vagyis van köztük az Orosz Világhoz igazodó lelkes hívő, de olyan is, akinek az orosz etnikumhoz semmi köze.
Az intézet kiadványai (GG/Felvidék.ma)
Az amerikai Mark Bassin most a Stockholmi Södertörn Egyetem tanáraként arról tartott előadást, hogy Putyin Oroszország-fogalmában a birodalmiság egyfajta civilizációs küldetést jelent, de emellett a szovjet múltnak is jelentős szerep jut benne. Az eurázsiai irányzat, amely a Szovjetunió felbomlása után lett ismét népszerű Oroszországban, Trubeckoj 1927-es gondolataihoz nyúlik vissza, aki új funkciót adott az orosz nacionalizmusnak. Ezt az elképzelést a peresztrojka után Alekszandr Dugin fejlesztette igazán tökélyre. Az eurázsiai tudat meghonosítása – például Kazahsztán vagy a távolabbi szibériai népek és az oroszok esetében államalkotó erőt jelent, viszont a Russzkij Mir kategóriájával nehézkesen fér össze – állítja Mark Bassin.
A Litván Tudományos Akadémia kutatója, Darius Sailunas Vilnusból on-line kapcsolódott az eszmecserébe, amelynek során elmondta, hogy a litvánokról az oroszok kezdetben úgy gondolták, hogy gyökereiket tekintve szlávok, ezért a 19. században kísérletet tettek az asszimilálásukra. Ám közben szembesültek ennek reménytelenségével, így a 20. század elején Szentpétervár már megelégedett a litvánok akkulturációjával, vagyis azzal, ha megtanulnak oroszul.
Zaur Geraszimov, az Isztambuli Török-Német Egyetem tanára szintén on-line bejelentkezve mondta el, hogy Afganisztánban – annak következtében, hogy a szovjet hadsereg viszonylag hosszú időt töltött ott – a tálib vezetés ellenére – a Russzkij Mir-nek van bizonyos népszerűsége, tekintve, hogy oroszok ellenségének tekintett amerikaiakat tekintik a fő sátánnak. Nem is olyan régen az Orosz Kultúra Házát avatták fel Kabulban. El tudják-e képzelni, hogy Vietnamban az amerikaiak hasonló kezdeményezése sikerrel járt volna? – tette fel a kérdést Geraszimov.
Hiroaki Kuromiya előadása (GG/Felvidék.ma)
Az Amerikai Egyesült Államok Indiana-i Egyetemén tanító japán Hiroaki Kuromiya a Donbaszban, vagyis a Doni-szénmedencében: Luhanszkban és Donyeckben a 2014 és 2022 közötti orosz szerepvállalással kapcsolatban megjegyezte, hogy ott 2014 februárjában még teljes nyugalom honolt. Maga a terület, ahol most a harcok dúlnak, akkor még nem volt prioritás a Kreml számára. Nyolc évnek kellett eltelnie, hogy Sztrelkov-Girkin és Szurkov vitájának eredményeként végül az említett két területen az oroszbarát erők kerüljenek túlsúlyba.
Gecse Géza, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára „A Novo-Rosszija-terv és Putyin különleges katonai művelete 2024. december 31-ig” címmel tartotta meg előadását. Ebben a 18. században kialakult, majd feledésbe merült és főként a Krím-félsziget orosz birtokbavételét követően, 2014 áprilisa után új életre kelt Novo-Rosszija koncepció részleges megvalósulását taglalta, megállapítva, hogy 2022 után az orosz vezetés Ukrajnában az ország megtámadását követően kényszerpályára került. A Novo-Rosszija koncepciót 2024. december 31-ig – annak a keleti területeit bekebelezve sikerült megvalósítania, míg a déli részét nem, ami Ukrajna számára tragikus lenne, hiszen elvágná központi területeit tengeri kijáratától. Érdekes, hogy Donald Trump beiktatásától a közösségi médiában – mind orosz – mind pedig ukrán oldalon negyedéves távlatban vártak megoldást, ami – mint érzékelhettük, illúziónak bizonyult – állapította meg Gecse Géza.
Gecse Géza előadása (Felvidék.ma)
Mihail Szuszlov, a Koppenhágai Egyetem kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az Orosz Világ az orosz–ukrán háború folyamán némileg háttérbe szorult az „oroszországi világ” javára, hiszen a katonai bloggerek tevékenységének köszönhetően az Ukrajna elleni háborúban a más nemzetiségűek hőstettei és áldozatai az azonos sorsot jelenítik meg a publikumnak, ami ily módon pont az Orosz Világ fogalma ellen hat. Viszont főként a globális Dél országaiban Moszkva az ukránok elleni küzdelmet a Nyugat elleni küzdelemként, egyfajta gyarmatosítás elleni harcként tudja beállítani, és így nemcsak Latin-Amerika, hanem még Délkelet-Ázsia országaiban is számíthat szimpátiára.
Az elhangzott, javarészt angol nyelvű előadásokból jövőre gyűjteményes kötet születik Lengyelországban – jelentette ki zárszavában Andrzej Nowak akadémikus.
Aspektus/Felvidék.ma
