Egy év telt el azóta, hogy Magyarországon országos szinten betiltották a diákok iskolai mobiltelefon-használatát. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) reprezentatív kutatása szerint a megkérdezettek kétharmada úgy látja, hogy jó döntés volt az intézkedés, amely a gyermekek védelmét, a tanulás hatékonyságát és a közösségi kapcsolatok erősítését szolgálja.
A mobilmentesség háttere
A 2024. szeptember 1-jén életbe lépett 245/2024. (VIII. 8.) kormányrendelet értelmében a nevelési-oktatási intézményekben a tanítási idő alatt tilos a mobiltelefon és más okoseszköz használata, kivéve, ha azt egészségügyi vagy pedagógiai okból külön engedélyezik.
A szabályozás célja a gyermekek biztonságának növelése, a digitális zaklatás és a nem megfelelő tartalmakhoz való hozzáférés csökkentése, valamint a figyelemelterelés visszaszorítása. A KINCS kutatásában a válaszadók 96 százaléka jelezte, hogy hallott a korlátozásról, kétharmaduk pedig kifejezetten támogatja a bevezetését.
Társadalmi támogatottság
A közvélemény-kutatás részletesen vizsgálta, kik tartják helyesnek a mobilmentesség bevezetését. Az adatok szerint különösen nagy arányban támogatták az idősebb korosztályok (a 65 év felettiek 78 százaléka), a gyermekes családok (72 százalék), valamint a kisgyermekes szülők (81 százalék). A nagycsaládosok és az alapfokú végzettségűek körében is kiemelkedően magas, 75 százalék feletti a támogatottság.
A kutatás egyik megállapítása szerint minél több gyermeke van valakinek, annál inkább gondolja úgy, hogy jó ötlet volt bevezetni a mobilmentességet.
Fotó: Kopp Mária Intézet
Szülői tapasztalatok az első évben
A felmérés szerint a 18 év alatti gyermeket nevelők jó tapasztalatokról számoltak be az első év után. Harmaduk szerint csökkent gyermekük képernyőideje, és pozitív változások történtek a mindennapokban. A szülők egyharmada úgy vélte, hogy az intézkedés beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
A kutatás rávilágított arra is, hogy a szülők tájékozottsága eltérő: egyharmaduk nem tudja pontosan, hogyan valósul meg gyermekük iskolájában a szabályozás. A többgyermekes és idősebb szülők, valamint a nagyobb városokban élők azonban tájékozottabbnak bizonyultak.
Fotó: Kopp Mária Intézet
A mobilhasználat társadalmi megítélése
A válaszadók túlnyomó többsége (93%) szerint a mobiltelefon-használat könnyen függőséghez vezethet, és tízből nyolcan úgy gondolják, hogy a mértéktelen mobilozás gátolja a valódi közösségek kialakulását.
A kutatás hangsúlyozza: a magyarországiak 90 százaléka fontosnak tartja, hogy a szülők példát mutassanak a tudatos digitális eszközhasználatban, sőt a megkérdezettek 84 százaléka szerint a szülőknek is kevesebbet kellene mobilozniuk. A felmérés egyik kiemelt állítása szerint a tiltás helyett a tudatos eszközhasználatra kellene megtanítani a gyermekeket.
Fotó: Kopp Mária Intézet
Képernyőidő számokban
A felmérés kitért arra is, mennyi időt töltenek a magyarországiak digitális eszközökkel. A válaszadók 60 százaléka naponta legalább két órát használja telefonját, míg minden harmadik ember négy óránál is többet. A 30 év alatti fiatalok körében különösen magas a képernyőidő: 58 százalékuk napi négy óránál, 30 százalékuk pedig hét óránál is többet tölt mobilozással.
A férfiak jellemzően többet használják készüléküket, mint a nők, a budapestiek pedig kétszer annyi időt töltenek telefonjukkal, mint a községekben élők.
Fotó: Kopp Mária Intézet
Mikor kaphatnak a gyerekek digitális eszközt?
A kutatás szerint a magyarországiak négyötöde (78%) úgy gondolja, hogy hétéves kor alatt nem indokolt digitális eszközt adni a gyerekek kezébe. A válaszadók 38 százaléka a 7–10 éves kort tartja ideálisnak, míg 40 százalékuk csak későbbi életkorban látná megfelelőnek az okostelefon bevezetését.
Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy éppen a kisgyermekes szülők között a legmagasabb azok aránya, akik megengedőbbek a korai mobilhasználattal kapcsolatban. A magyarországiak háromnegyede problémásnak tartja, ha egy három év alatti gyermek mobiltelefont kap, ám a szülők harmada szerint rövid ideig ez elfogadható.
Fotó: Kopp Mária Intézet
***
Portálunk megkeresésére Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke értékelte az elmúlt egy év tapasztalatait, és osztotta meg észrevételeit a mobiltelefon-használat iskolai korlátozásáról.
Az intézetvezető emlékeztetett arra, hogy a kötelező mobilkorlátozás lényege, hogy a gyerekek a tanítási idő alatt „szabadidős célokra” nem használhatják készülékeiket, ugyanakkor a pedagógus döntése alapján „tanulmányi célra” viszont igen.
„Ez úgy működik a gyakorlatban, hogy reggel, amikor bemennek a gyerekek, akkor egy dobozba vagy egy szekrénybe helyezik a mobiltelefonjaikat, és amikor vége van a tanítási időnek, akkor visszakapják, elővehetik a készülékeket”
– fogalmazott Fűrész Tünde. Hozzátette: már korábban is voltak olyan magyarországi iskolák, ahol működött ez a gyakorlat, a 2024/2025-ös tanévtől azonban minden intézményben kötelezővé vált. Mint mondta, a kutatás szerint a magyarországiak kétharmada támogatja az intézkedést, és a pedagógusok, valamint szülők is arról számolnak be, hogy a szabályozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke (Fotó: A Kopp Mária Intézet archívuma)
A KINCS elnöke kiemelte, hogy a pedagógusok visszajelzései alapján pozitív változások figyelhetők meg az osztályközösségekben.
„A gyermekek az órák közti szünetekben lemennek sportolni, futballozni az udvarra, közösen társasjátékoznak, kártyáznak, vagy éppen olvasnak”
– húzta alá Fűrész Tünde. Megjegyezte: ezek a tapasztalatok is azt mutatják, hogy jó döntés született, és a szabályozás a közösségek erősödéséhez is hozzájárult.
A jövőbeli kilátásokról szólva a KINCS elnöke hangsúlyozta a konszenzus fontosságát.
„Sokan először szkeptikusak voltak az intézkedéssel kapcsolatban, de egy év után azt látjuk, hogy mégiscsak sikerült pozitív eredményt felmutatni”
– mondta. Hozzátette: az együttműködés a szülők és pedagógusok között is erősödött, és a többség egyértelműen úgy véli, hogy „nincs helye a mobiltelefonnak a tanítási időben”.
Fűrész Tünde kiemelte: nem Magyarország az egyetlen állam, ahol ilyen döntést hoztak, hiszen most már több európai országban – például Olaszországban, Franciaországban és Svédországban – is hasonló intézkedéseket vezettek be.
***
Mi a helyzet Szlovákiában?
Szlovákiában 2025 januárjától léptek életbe a mobiltelefon-használat korlátozására vonatkozó új szabályok. A törvénymódosítás elsősorban az alapiskolákat érinti: az első három évfolyamban „teljes körű tiltás” vonatkozik a mobilokra, míg a felsőbb évfolyamokban a tantervi előírások vagy a pedagógus döntése alapján lehet tanórai célokra használni az eszközöket.
A szlovák oktatásügyi minisztérium akkor hangsúlyozta, hogy a cél nem a digitális technológiák teljes kizárása, hanem azok tudatos használatának elősegítése, összhangban az OECD és az UNESCO ajánlásaival.
A minisztérium részletes iránymutatást is kiadott az iskolák számára, amely öt lehetséges szabályozási modellt mutatott be – a telefon leadásától kezdve a zárható szekrényekben való tároláson át egészen a teljes tiltásig. A dokumentum kitért a fogyatékkal élő tanulókra vonatkozó kivételekre is, és az intézmények feladata lett, hogy a házirendjükbe illesszék a számukra legmegfelelőbb megoldást.
Bartalos Nikolas/Felvidék.ma
