N.Gyurkovits Róza személyében sokéves újságírói tapasztalattal rendelkező főszerkesztőt nevezett ki a Felvidék Ma élére a Szövetség a Közös Célokért társulás, jelentette be ma Pogány Erzsébet, a hírportált kiadó társulás igazgatója.
Neszméri Gyurkovits Róza Dunaszerdahelyen született 1952. december 23-án.
Dunaszerdahelyen járt magyar alapiskolába, Révkomáromban a magyar gépipari szakközépiskolában érettségizett, felsőoktatási tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetemen fejezte be, magyar-szlovák szakon.
Újságírói pályafutását 1979-ben a Nő című hetilapban és annak havonta megjelenő magazinjában, a Barátnőben kezdte.
A hetilapban elsősorban a szlovákiai magyar oktatásüggyel foglalkozott hangsúlyozva írásaiban az anyanyelvi oktatás fontosságát, faluriportjaiban pedig a szlovákiai magyarság gazdasági, szociális és társadalmi gondjaira fókuszált, kidomborítva a kisközösségek (nemzet)megtartó erejét. Része volt annak az öttagú szerkesztőségi csoportnak, amely a hetvenes évek végén szociográfiai értékű sorozatban (Emberek, otthonok, haza címmel) mutatta be járásonként a dél-szlovákiai magyarság életkörülményeinek a változását, különös tekintettel a magyar alapiskolák körzetesítése után kialakult helyzetre, amikor is a magyarok által lakott települések ötven százalékában már nem volt magyar iskola.
A Barátnő magazinban könyvismertetéseket, recenziókat publikált, valamint interjúkat szlovákiai magyar írókkal, költőkkel, amelyekben nem kerülte meg az irodalom közgondolkodást formáló, identitást erősítő szerepét sem.
Pályájában az 1983-as év jelentett törést. A magyar iskolákban tervezett alternatív oktatás bevezetése ellen írt cikkei miatt a kommunista hatalom „burzsoá nacionalizmus” vádjával letiltotta a publikálás lehetőségéről.
Újságírói pályáját csak 1988-ban folytathatta, de kizárólag gazdasági jellegű írásokat publikálhatott.
Az 1989-es rendszerváltást követően a Nő hetilap főszerkesztő-helyettese lett, a lap méltóképpen képviselte a változások fontosságát és a szlovákiai magyarság újraépítkezésének fontosságát egészen 1990 végéig, amikor is a szlovák lapkiadó lemondott a magyar hetilap kiadásáról.
Ezt követően az új napilapban, a Szabad Újságban folytatta pályáját, a lap főszerkesztő-helyetteseként írásaival és szerkesztői munkájával is erőteljesen támogatta az egységes szlovákiai magyar politizálás kialakításának gondolatát. A napilap 1993-ban hetilappá alakult, belpolitikai rovatvezetőként támogatva a szlovákiai magyarság részleges önrendelkezésére és az egyetemes magyar nemzetstratégia kialakítására irányuló törekvéseket. A Szabad Újság 1997-ben megkapta a MÚK Petőfi Sajtószabadság-díját, név szerint Balassa Zoltán, Gyurkovits Róza, Mihályi Molnár László és Neszméri Sándor publicisztikai tevékenységéért.
2000-ben került a Szlovák Rádió Magyar Adásához, ahol parlamenti tudósítóként segítette az akkorra már egyesült Magyar Koalíció Pártja törekvéseinek ismertetését, illetve politikai műsorok szerkesztésével — a szombatonként jelentkező Hétről hétre című háromórás műsorban — annak értelmezését a magyar politikusokkal folytatott beszélgetésekben. A rádiót 2009 tavaszán kényszerült elhagyni, az új szlovák hatalom kisebbségellenes politikájának bírálata miatt mondott fel neki az immár Pátria Rádió névre hallgató magyar adás főszerkesztője.
2009 novemberében Európa-éremmel tüntették ki.
Felvidék Ma, pog
