Denisa Saková szlovák belügyminiszter szerint a Frontex, az Európai Unió part- és határvédelmi ügynöksége, nem helyettesítheti az érintett uniós államok határvédelmét, és csak a nemzeti határvédelmet támogató szerepe lehet.
„A Frontex szerepe a külső schengeni határok aktív védelmének bebiztosításában vagy annak elősegítésében a valóságban csak támogatói szerep lehet az egyes tagállamok számára és nem helyettesítheti a tagállamok felelősségét határuk védelméért” – jelentette ki Saková a négy visegrádi ország és Ausztria belügyminisztereinek keddi pozsonyi találkozója utáni sajtóértekezleten. Saková szerint ebben a kérdésben egyetértés volt a találkozó résztvevői között.
A cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák és az osztrák belügyi tárca vezetői pozsonyi tanácskozásukon megállapodtak, hogy kölcsönösen megosztják információikat az Európai Bizottság tárcájukat érintő döntéseiről és eljárásairól. A pozsonyi belügyminiszteri találkozó fő témáit a Frontex, valamint a nyugat-balkáni országokba küldendő határőrök és rendőrök kérdésének egyeztetése jelentette.
Pintér Sándor magyar belügyminiszter a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség szerint fontosnak minősítette, hogy az egyes uniós tagállamok ezen a téren is megőrizzék szuverenitásukat. A Frontexnek – vélte a magyar belügyi tárca vezetője – az egyes uniós államokban csak az adott ország jogszabályaival összhangban szabad beavatkoznia. Pintér Sándor azt mondta: a találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy a migrációs hullámot a schengeni hátároktól minél távolabb kell megállítani.
Az öt belügyminiszter részletesen megvitatta a Frontex egyes feladatait, és egyetértett abban, hogy szükség van ezek pontosítására. Megegyezés született arról, hogy a téma konkrétumait az Európai Bizottság vonatkozó ülése előtt még megvitatják.
Ami a nyugat-balkáni országokba küldendő határőrök és rendőrök kérdését illeti megegyezés született arról, hogy egy munkabizottság akciótervet dolgoz ki, amely háttéranyagként szolgál majd a négy visegrádi ország belügyminiszterei számára. Pintér Sándor ezzel kapcsolatban leszögezte: az érintett nyugat-balkáni államok maguk tudják a legjobban meghatározni, milyen segítségre van szükségük.
A miniszterek úgy vélik, hogy az eddiginél szorosabban kell együttműködni és kommunikálni a térség országaival, hogy a segítség valóban hatékony legyen.
