Az év végén lejár a Komárom és Pozsony közötti vasúti személyforgalomra vonatkozó, tíz évre kötött bérleti szerződés. Annak ellenére, hogy a vasúti személyszállítási rendszer egyik szárnyvonaláról van szó, évente több, mint négymillió utassal büszkélkedhet. Nem csoda, hiszen a főváros vonzáskörzetének tömegközlekedését korszerű, környezetkímélő módon biztosítja, komfortos vasúti szerelvényekkel (általában és 2020 végéig), immár tíz éve.
Kétéves átmeneti időszak következik, mivel a közlekedési tárca által meghirdetett nemzetközi pályázat, amely újabb tíz évre határozza meg a személyszállító kilétét, 2023-ban lép érvénybe. A közlekedési tárca időközben meghirdette nemzetközi pályázatát. Az eddigi üzemeltető, a cseh RegioJet közvetlen megbízásban reménykedett 2023-tól, újabb tíz évre. Ne feledjük el, 2010-től is pályázat nélkül, közvetlen megbízás alapján üzemelteti a Komárom és Pozsony közötti vasúti személyszállítást. Az elmúlt tíz évben tapasztalt teljesítménye nagyjából megfelelt az elvárásoknak, ám a következő tíz évre mindenképpen nemzetközi pályázattal kellene meghatározni a személyvonal üzemeltetőjét. Ebben az esetben azonban a RegioJet megszellőztette, hogy amennyiben felkérést kap a következő kétéves átmeneti időszakra szóló hosszabbításra, alaposan lecsökkenhet a személyszállításra szolgáló vasúti szerelvények száma, s ezáltal az utazás komfortja, pályázat esetén az azt követő tíz év bizonytalansága miatt. Sőt, erőteljesebb visszavonulást is kilátásba helyezett.
Itt kell azonban megjegyezni, hogy amennyiben a kétéves átmeneti időszakban a mai személyszállító kivonja a forgalomból a korszerű, komfortos vasúti szerelvényeit, alaposan megcsappanhat a személyvonatok iránti érdeklődés. Az éves négymilliós utasszám az utazási komfort és a járatok sűrűségének alapos gyengülése esetén akár a negyedére is csökkenhet, ami napi tizenkétezer fővel növelné meg Pozsony városközeli közúti forgalmát, közel tízezer további gépkocsival terhelné az eddig is telített gépkocsiforgalmat. Mindez reggelente, illetve késő délután súlyosbítaná a közlekedési dugókat, s még nagyobb környezetszennyezést idézne elő. Vajon kinek felel meg ez a lehetőség?
Felszólítjuk a közlekedési tárca vezetőit, hogy az átmeneti kétéves időszakra, 2021-re és 2022-re ezen a vasúti vonalon biztosítsa a személyszállítás eddigi, megszokott sűrűségét, színvonalát és komfortját. Akár a RegioJettel, akár más külső szolgáltatóval vagy az állami vasúttársasággal. Az azt követő tíz évre szóló időszakra pedig – mivel hosszabb távú szolgáltatásról van szó – mindenképpen nemzetközi pályázat útján válassza ki azt a szolgáltatót, amely szavatolja, jobb esetben túlszárnyalja az eddig megszokott járatsűrűséget, színvonalat és komfortot.
Gondoljuk tovább a lehetőségeket, engedjük szabadjára a fantáziánkat. Mi lenne, ha a Pozsony–Komárom közötti személyvonatokhoz csatlakozna a Komárom–Dél-Komárom–Győr és a Komárom–Dél-Komárom–Tatabánya között közlekedő személyvonat? Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a komáromi Duna-híd átadását követően hosszabb időre lezárják a Medve és Vámosszabadi közötti Duna-hidat, amelyen alapos felújítást végeznek majd. E felújítás jó időre megakadályozza a gépkocsik és a buszok forgalmát Győr és Csallóköz között. És mi lenne, ha a közlekedési tárca, szélesebb kontextusban a pozsonyi kormány – azon belül különösen a külügyi tárca – határ menti együttműködési horizontja nem csupán Csehországig és Ausztriáig terjedne? Kezelje valódi partnerként Magyarországot és a többi szomszédos országot, akár az ilyen politikamentes, szakmai témakörökben is, mint a határ menti és határon átnyúló tömegközlekedés. Figyeljenek oda, hogy mi történik a Pozsony és Komárom közötti vasúti személyforgalommal a jövőben, s a Csallóközben élők érdekében mihamarabb rendezzék a kialakult bonyodalmakat!
A szerző az MKP szakmai alelnöke
