Határozatlan időre elnapolta július 11-én a kassai kerületi bíróság azt a nyilvános ülést, amelyen arról kellett volna döntenie, hogy milyen módon töltse le életfogytig tartó szabadságvesztését Csatáry László.
Az ülést azért napolták el, mert Csatáry László nem jelent meg a tárgyaláson, és a bíróság csütörtökig nem kapott értesülést arról, hogy átvette-e a nyilvános ülésre szóló idézést – közölte az MTI pozsonyi irodájával Marcela Gálová a kassai kerületi bíróság szóvivője. Hozzátette: az új tárgyalás időpontjáról azután születhet döntés, hogy tisztázódik, az elítélt átvette-e az idézést, és ha nem, akkor erre miért nem került sor.
Csatáry Lászlót a nyilvános ülésen kijelölt védő képviselte. Marcela Gálová szerint az ügyvéd a bíróság előtt azt mondta: nem tudja, hogy Csatáry Lászlónak kézbesítették-e az idézést, mivel védencével a kijelölése óta nem sikerült felvennie a kapcsolatot.
A kassai bíróság szóvivője a további lépésekkel kapcsolatban azt mondta: ha a bírósághoz kézbesítetlenül érkezik vissza az idézést tartalmazó, június derekán küldött ajánlott levél, kéréssel fordulhatnak az ügyben illetékes magyar bírósághoz, hogy biztosítsa az idézés kézbesítését. Ha a kézbesítés után Csatáry László úgy dönt, hogy nem vesz részt a tárgyaláson, a bíróság már távollétében is döntést hozhat az ügyében. Várhatóan néhány hét telik el addig, amíg a kassai bíróság az idézés kézbesítése körüli dolgokat tisztázni tudja, és dönthet arról, mikorra tűzi ki a tárgyalás új időpontját – tette hozzá a szóvivő.
A július 11-én csütörtökön elnapolt nyilvános ülésen többek között arról dönthettek volna, hogy Csatáry Lászlónak melyik büntetés-végrehajtási intézetben kellene letöltenie a rá kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést. Ennek előzménye, hogy a kassai kerületi bíróság idén márciusban életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatta a kassai Népbíróság 1948-ban Csatáry László ellen „fasiszta megszállás és kollaboráció” miatt hozott halálos ítéletét. A Népbíróság eredeti ítéletét azért minősített át a kassai ítélőtábla, mert a hatályos szlovák jogrend nem számol halálbüntetéssel, és így az egykori ítélet csak így vált „végrehajthatóvá.”
A kassai kerületi bíróság által márciusban megváltoztatott ítélet eredetijét a főként „politikai bűncselekményekkel” foglalkozó kassai Népbíróság hozta. Az 1948. június 8-án – egynapos perben – meghozott ítélet „fasiszta megszálló és kollaboráció” bűntettében találta bűnösnek és ítélte halálra Csatáry Lászlót.
Csatáry László, a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ (SWC) állítása szerint 1944 tavaszán az akkor Magyarországhoz tartozó Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásában. Csatáry Lászlót Efraim Zuroff, az SWC jeruzsálemi irodájának vezetője jelentette fel 1944-es, majd később 1941-es deportálások miatt. A Budapesti Nyomozó Főügyészség alaptalannak minősítette Zuroffnak azt az állítását, hogy Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz.
A 98 éves Csatáry László kezdettől fogva tagadja bűnösségét.
MTI-Pozsony nyomán Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”40603,40251,38739,35774,34967,33980″}
