Az Isteni Irgalmasság vasárnapján, 2024. április 7-én, a Varsó-Ursynów városrészben található Gielniowói Boldog László templomban ünnepi szentmisét mutattak be Isten Szolgája Esterházy János mártír politikus boldoggá avatásáért és a békéért.
Az immár hagyománnyá vált, évente egy alkalommal ez idő tájt sorra kerülő szentmise résztvevőit, akik az idén színültig megtöltötték a hatalmas belső térrel rendelkező modern templom terét, Jacek Kozub plébános atya köszöntötte.
A szentmise főcelebránsa Michał Janocha varsói segédpüspök volt, akivel Paweł Cebula minorita szerzetes, valamint Józef Łucyszyn lazarista szerzetes, az Esterházy boldoggá avatási per posztulátora és vice-posztulátora koncelebrált együtt.
Az ünnepi szentmisét követően Esterházy János varsói hozzátartozói és tisztelői mellett munkatársaival és családtagjaival együtt részt vett Kovács Orsolya, Magyarország lengyelországi nagykövete is.
Michal Janocha püspök homíliájában Esterházy Jánost idézia a Mi jelünk a kereszt c. kiadvány lengyel változatából (Fotó: MI/Felvidék.ma)
Michał Janocha varsói segédpüspök homíliájában kifejtette, hogy a lengyel-magyar évezredes összetartozás tudata közös szentjeink hitére épül, akiket együtt tisztelt mindkét nemzet. Ők a történelem zűrzavaros viszonyai közepette mély hitükkel követendő példát adtak nemzeteink keresztény közösségei számára.
A középkorban ez a tudat a mainál sokkal nagyobb mértékben volt jelen, amit az is bizonyít, hogy az ursynovi templom védőszentje, Gielniowói Boldog László is Szent László királyról kapta keresztnevét éppúgy mint a Jagelló dinasztia Ulászló nevet viselő királyai.
A püspök kitért a szent királylányok, azaz Kinga, Jolán, Hedvig történelemformáló példájára is, majd elmondta, e sor folytatásaként e szentek körébe sorolható a lengyel anyától és magyar apától született Esterházy János is.
A hívek tömege az ursynowi templomban (Fotó: MI/Felvidék.ma)
A magyar-lengyel mártírpolitikus életét, valamint a Gulag-táborokon és a kommunista börtönök kegyetlenségein keresztül húzódó szenvedéstörténetét ismertetve elmondta, hogy Esterházy János mindezen kegyetlenségeket átélve sem vesztette el megingathatatlan hitét és bár emberségében megalázták és kínozták, Krisztus hűséges követőjeként a végsőkig kitartott. Minderről számos börtöntársa is tanúságot tett.
Idézte Esterházy „prófétai” mondatát, mely szerint
„Mi a történelmünkből megtanulhattuk azt is, hogy csak az olyan törekvés jut diadalra, melynek mártírjai vannak. Végtelenül komoly és rendkívül súlyos időket élünk, amelyekben fokozott a felelősségünk Istenünkkel, nemzetünkkel, családunkkal, utódainkkal és magunkkal szemben.”
A püspök mindehhez hozzátette: „egy számunkra ismeretlen és ugyanolyan veszélyes korszak küszöbén emlékezünk meg Esterházy János személyéről, mint amilyen akkor, 1939-ben volt, amikor ő e szavakat kimondta. Az Isten szolgája által akkor elmondott szavak azonban ma is aktuálisak”.
A záróáldás előtt Paweł Cebula posztulátor atya köszönte meg a közös együttlétet és arra kérte a lengyel híveket, hogy egységben magyar és szlovák testvéreikkel továbbra is imádkozzanak Isten szolgája Esterházy János boldoggá avatásáért.
Koszorúzás a templom előtti Esterházy mellszobornál (Fotó: MI/Felvidék.ma)
A szentmisét követően a résztvevők megkoszorúzták a templom előtt található, 2011-ben felavatott Esterházy János emlékművet.
(MI/Felvidék.ma)
