A Magyar Állandó Értekezlet november 7-én tartja XII. ülését Budapesten. Orbán Viktor megnyitó beszédében úgy fogalmazott, hogy sikeres anyaország áll majd a a Kárpát-medencében élő magyarság háta mögött.
Orbán Viktor beszédében kijelentette: bármi is lesz a következő magyarországi parlamenti választás eredménye, az elég valószínűnek tűnik, hogy az ebben a ciklusban lefektetett alkotmányos alapok „nem lesznek fölszedhetők”, ezzel számolhatnak a határon túli magyarok is.
A következő évek munkájának tehát az alaptörvényben most olvasható tételek lesznek a szilárd elvi és történeti alapjai – nyomatékosította.
A fokozatosan javuló gazdasági teljesítményt prognosztizáló, kedden közzétett európai bizottsági előrejelzésre utalva azt is mondta: a Kárpát-medence magyarsága számíthat arra, hogy egy sikeres anyaország áll majd a háta mögött a következő években.
Mint fogalmazott, már nem az a vita, hogy amit Magyarország csinál, az sikeres-e, hanem hogy mennyire, ugyanis a három és fél évvel ezelőtt elindított gazdaságpolitika és társadalomszervezés meghozta a nemzetközi elismertséget. Szavai szerint Magyarország a jövőben a mindennapi megélhetés szempontjából is új lehetőségeket nyitó ország lesz.
Mindezek miatt arra számít – folytatta a határon túli magyar szervezetek, a kormánytagok és a meghívott vendégek előtt -, hogy az az ellenszél, amelyben kormánya az elmúlt három és fél évben végezte a munkáját, a következő parlamenti választás után jelentősen enyhülni fog. A választást követően, különösen ha ismét egy stabil kabinet jön létre, az ellenszél helyett a hátszél jelensége rajzolódik ki Magyarország és a vele szövetséges európai uniós országok kapcsolatában – mondta a kormányfő.
Rámutatott ugyanakkor, hogy a választás előtt, a következő négy-öt hónapban – mivel nemzetközi pártszövetségek, testvérszervezetek működnek, így a magyar politikai életben „a külföldi elem részvétele meg fog erősödni” – még nem látszik majd az a kép, mely szerint Magyarország a vitákon túljutott ország a nemzetközi színtéren, „sőt épp az ellenkező képzet alakul majd ki”.
Összegzése szerint az elmúlt három év munkája nemcsak számokban kifejezhető eredményeket, hanem jelentős presztízsnövekedést is hozhat Magyarországnak. Márpedig ha az anyaország erős, elismert, akkor nagyobb támaszt tud nyújtani a Kárpát-medence magyar közösségeinek is – fűzte hozzá.
Orbán Viktor egyúttal köszönetet mondott azért – hiszen erőt adott a magyar kormánynak -, hogy amikor a nemzetközi viták idején kiállásra, szolidaritásra volt szükség, akkor a határon túli magyarokra mindig lehetett számítani. Könnyen lehet, hogy ha nem lett volna ilyen széles, a nyugati magyarságot is magába foglaló kiállás Magyarország mellett, akkor a kormány nem is tudta volna keresztülvinni elképzeléseit – tette hozzá.
A magyarországi ellenzéknek is újra köszönetet mondott a jelentős nemzetpolitikai kérdésekben kialakult egyetértésért.
A mintegy huszonöt perces felszólalásában megismételte emellett azt az álláspontját, amely szerint a következő öt-tíz év legjelentősebb magyarországi gazdasági, gazdaságfilozófiai vitái az „Európai Unió versus nemzeti szuverenitás” összefüggésében zajlanak majd.
Nem szabad azonban elfeledkezni arról sem, hogy Magyarország rendkívül szegény – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, aki beszédében ezzel kapcsolatosan bejelentette, hogy a kormány szerdai ülésén döntött az úgynevezett gyed extra bevezetéséről, amelyről Soltész Miklós szociális államtitkár csütörtök délelőtt tart sajtótájékoztatót. A gyed extra a kismamák munkaerő-piaci visszatérését hivatott segíteni.
Orbán Viktor véleménye szerint a következő években folyamatosan kormányzati intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy a makrogazdasági helyzet javulása megjelenjen a mindennapi élet viszonyaiban is, hogy „a szabad élet feltételeit is megteremthessük”.
Megerősítette, kormánya törekszik arra, hogy a makrogazdasági helyzet anyaországi javulása megjelenjen a határon túli területeken is. Ennek már vannak, igaz szerény, jelei, de még nem lehet kijelenteni, hogy az államhatárokon kívüli, magyarlakta területek gazdasági fejlődése összhangban van az anyaország gazdasági fejlődésének ritmusával, tartalmával és minőségével – mondta, majd közölte: a következő kormányzati ciklus egyik legfontosabb kérdése vélhetően éppen az lesz, hogy „a szellemileg már megalkotott Kárpát-medencei gazdasági stratégia” a valóságban is működővé váljon.
A miniszterelnöki beszéd után a tanácskozás zárt körben folytatódott. A napirenden a nemzetpolitikai stratégia megújítása, az egyszerűsített honosítás és a jövő évi választásra való felkészülés szerepel.
Mint korábban Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta a Máért ülésén is szó lesz a honosításról és a jövő évi választásra való felkészülésről. Meghívták Pálffy Ilonát, a Nemzeti Választási Iroda vezetőjét, aki tájékoztatást ad majd a regisztráció és voksolás menetéről. A magyar kormány azt szeretné, ha minél többen tudnának élni szavazati jogukkal – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna.
A Máért ülésén emellett bemutatják a hétfőn megjelent Nemzetpolitikai alapismeretek című kötetet, és megújítják a két éve elkészült nemzetpolitikai stratégiát. A dokumentumba az azóta eltelt időszak eredményeit vezetik át. Külön kötet készült a stratégia végrehajtásáról, ez azt mutatja be, hogy a magyar államigazgatásban az egyes tárcák hogyan hajtják végre, és milyen eredményeket értek el – közölte. Beszámoló hangzik el továbbá az idei év kiemelt projektjéről, a kisiskolák éve programról, és a jövő évre tervezett programról is, amelyről a Máért dönt majd – mondta a helyettes államtitkár.
Az ülés várhatóan zárónyilatkozat elfogadásával fejeződik be kora este.
mti, kormany.hu nyomán Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”25215,26706,42511,36002″}
