Az Európai Bizottság álláspontja szerint, ha az EU gyorsan, hatékonyan és stratégiailag kíván fellépni, akkor a minősített többségi szavazásra kell áttérni az egyhangú döntéshozatalról – közölte a kutatásért és innovációért felelős uniós biztos Strasbourgban csütörtökön.
Az Európai Parlament plenáris ülésének az uniós bővítés témájában tartott vitáján Ekaterina Zaharieva azt monda, a hatékony és sikeres Európai Unió érdekében „csökkenteni kell azon döntések számát, amelyekhez egyhangúlagosság szükséges”.
Mivel a tagállamok között vita van erről, az egyhangúlagosságról szóló vitát objektíven kell lefolytatni, a tagállamok legitim aggályainak vizsgálata mellett – mondta.
Szavai szerint a globális hatalmi egyensúly elmozdult, ami a demokratikus értékeket és intézményeket komoly kihívás elé állítja.
„Az Oroszország által indított háború komoly emlékeztető arra, hogy egy stratégiailag nagyobb és erősebb Európai Unió létrehozására van szükség”
– fogalmazott Zaharieva.
Az Európai Bizottság részletes politikai felülvizsgálatokat hajt végre a bővítésre készülve – tájékoztatott. A brüsszeli testület véleménye szerint ki kell használni a jelenlegi szerződésekben rejlő lehetőségeket, de a hatékonysághoz a szerződések módosítására van szükség ott, ahol az jobbá teheti az Európai Uniót – tette hozzá az uniós biztos.
Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációjának elnöke, a Patrióták Európáért-frakció első alelnöke beszédében mindenek előtt leszögezte: a Patrióták nem támogatják a bővítés geopolitikai érdekek szerinti gyorsítását. Ez hitelteleníti az uniót a térség azon államainak szemében, mint a Nyugat-Balkán országai, amelyek évek óta kitartóan dolgoznak az uniós tagság feltételeinek teljesítésén.
Nem ez az első eset, hogy az unió politikai iránytűje rossz irányba fordul, figyelmen kívül hagyva az európai polgárok valós érdekeit.
Szükséges lenne, hogy az Európai Bizottság haladéktalanul készítsen egy átfogó hatástanulmányt Ukrajna esetleges csatlakozásának várható következményeiről – hangoztatta.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna semmilyen csatlakozási kritériumnak nem felel meg. Elégtelen a nemzeti kisebbségi jogok helyzete, az ukrán munkaerő beáramlása veszélyezteti a munkahelyeket, az agrártermékek tömeges beáradása és az agrártámogatások elvesztése pedig a gazdák megélhetését. Az ukrán uniós csatlakozás továbbá aránytalanul nagymértékben vonna el kohéziós forrásokat más tagállamoktól – sorolta.
„Egy háború sújtotta országról beszélünk, így a gyorsított csatlakozásával a háborút is importálnánk”.
A politikus kijelentette: az emberek feje felett nem születhetnek elhamarkodott döntések. Magyarország ezért kezdeményezett véleménynyilvánító népszavazást, Európában egyedülálló módon.
„Nem engedjük, hogy a kierőltetett ukrán uniós tagság árát a magyar emberek fizessék meg. Mint ahogyan azt sem, hogy újabb lopakodó hatáskörelvonással csorbuljon a szuverenitásunk” – fogalmazott.
A bővítéspolitikában csak egyhangúsággal lehet döntéseket hozni, nem pedig a tagállamokat megkerülve, politikai alapon.
Ez a tagállamok és az egész unió alapvető érdeke – tette hozzá beszédében Gál Kinga.
Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője a vita során elmondott fölszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyorsított eljárásban sürgetett ukrán uniós csatlakozás esetében az Európai Bizottság iktatná a tagállami vétó lehetőségét.
Nem esik szó az ukrán bővítés gazdasági következményekről – mondta a politikus, majd részletezte:
a kohéziós források 24 százalékkal, az agrártámogatások pedig 15 százalékkal csökkennének a mostani tagországokban. Mindez azután történne, hogy Európa 150 milliárd eurót költött a háborúra
– tette hozzá.
Közölte, Magyarországon eddig több mint kétmillióan vettek részt az ukrán tagságról szóló szavazáson.
„Mi megkérdeztük, hogy mit gondolnak a bővítésről azok, akik a számlát állják, a választók. Önök meg merik ezt tenni?”
– zárta hozzászólását Dömötör Csaba.
Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti képviselője felszólalásában emlékeztetett: a magyar diplomácia sikere nyomán az Ukrajnával egy éve megkezdődött csatlakozási tárgyalások keretébe beépítették a Nyugat-Ukrajnában élő kárpátaljai magyar közösség védelmében megfogalmazott, 11 pontból álló javaslatokat.
Ezzel – mint kiemelte – a kárpátaljai magyarság jogainak védelme hivatalosan is Ukrajna csatlakozási folyamatának részévé vált. Az EP-képviselő csalódását fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy az elmúlt egy év során nem történt érdemi előrelépés ebben a kisebbségek jogainak védelme kérdésében.
A nemzeti kisebbségek jogainak védelmére irányuló cselekvési tervet ugyan elfogadta a kijevi vezetés, azonban diszkriminatív módon a kárpátaljai magyar közösség legnagyobb érdekvédelmi szervezetét nem vonták be a tárgyalásokba.
Mivel az európai uniós vezetők szemet hunynak Ukrajna nemzeti kisebbségeit érintő kirakatintézkedései fölött, sőt támogatják őket,
veszélybe sodorják az uniós intézmények hitelességét, és maguk akadályozzák Ukrajna valódi demokratizálását” – hívta fel a figyelmet Ferenc Viktória.
MTI/Felvidék.ma
