A csecsemők globális átoltottsága a COVID–19-járvány miatti visszaesés után ugyan stabilizálódott, de az álhírek és a nemzetközi segélyek megvonása továbbra is komoly kockázatot jelentenek – figyelmeztetett az ENSZ keddi jelentésében.
2024-ben világszerte 109 millió csecsemő, azaz az újszülöttek 85%-a kapta meg a diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni védőoltás három adagját – ez az egyik legfontosabb mutatója az általános immunizáltságnak.
Ez egymillióval több gyermek, mint az előző évben, de a haladás csupán „enyhe javulásnak” számít.
Ezzel szemben mintegy 20 millió gyermek még egy adag oltást sem kapott meg, közülük 14,3 millió teljesen kimaradt az oltási programból.
Az ENSZ Gyermekalapjának vezetője, Catherine Russell szerint ez aggasztó, mert „milliók maradnak védelem nélkül olyan betegségekkel szemben, amelyek megelőzhetők lennének”.
A WHO szerint a világ messze elmarad attól a céltól, hogy 2030-ra a gyermekek 90%-a megkapja az alapvető oltásokat.
A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus szerint a vakcinák biztonságáról terjedő téves információk és a segélycsökkentések „évtizedes haladást veszélyeztetnek”.
A jelentés kiemeli, hogy az oltáshoz való hozzáférés világszerte egyenlőtlen, és a fegyveres konfliktusok is nehezítik az átoltottság növelését. Az Egyesült Államokban különösen súlyos a helyzet: az ország épp az elmúlt 30 év legsúlyosabb kanyarójárványát éli meg.
2024-ben ugyan kétmillióval több gyermeket oltottak be kanyaró ellen, mint egy évvel korábban, de a védettségi arány még mindig jóval elmarad a szükséges 95%-tól. A WHO vakcinákért felelős igazgatója, Kate O’Brien szerint már a legkisebb visszaesés is „pusztító következményekkel járhat”.
TASR/Felvidék.ma
