Boldoggá avatták Bódi Mária Magdolnát

Szeptember 6-án ünnepélyes szertartás keretében boldoggá avatták Bódi Mária Magdolna szűzet és vértanút a ONE Veszprém Arénában, több mint tízezer hívő jelenlétében. A szertartást Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek végezte XIV. Leó pápa képviseletében, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai és több határon túli főpásztor részvételével.

Az eseményre Magyarország minden tájáról és szerte a Kárpát-medencéből érkeztek zarándokok – köztük a Felvidékről is számos zarándokcsoport és lelkiatya –, hogy együtt ünnepeljék az 1945-ben, Litér községben vértanúhalált halt fiatal lány életszentségét.

A boldoggá avatási szertartás délelőtt 11 órakor vette kezdetét a Szent Mihály-főszékesegyház harangjának zúgásával, majd a hívek közösen énekelték a Zeng a harang hívó szóval kezdetű éneket.

A bevonulási menetben az asszisztencia, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia püspökei és több határon túli főpásztor vonult be. Köztük Michael Wallace Banach apostoli nuncius, Erdő Péter bíboros, Székely János, az MKPK elnöke és Udvardy György veszprémi érsek. Az eseményen jelen volt Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós államtitkár is.

A résztvevőket Udvardy György köszöntötte, aki Bódi Mária Magdolna életének tanúságát és vértanúságának üzenetét állította a hívek elé:

„A vértanúság az örök élet záloga, a remény jele”

– hangsúlyozta, kiemelve, hogy Magdi élete a háborús idők nehézségei között is Krisztus iránti hűségből fakadt.

Az érsek kérte Erdő Pétert, hogy a Szentatya nevében hirdesse ki a boldoggá avatást. A bíboros a pápa levelének felolvasása után ünnepélyesen kihirdette:

„Anyaszentegyházunk ünnepélyesen kinyilvánítja Bódi Mária Magdolna életszentségét, kettős dicsőségét, a tisztaság és a vértanúság ajándékát.”

Ezt követően leleplezték Bódi Mária Magdolna képét, majd Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek ünnepélyesen átadta a szent ereklyéit, amelyeket Laposa Norbert balatonfűzfői plébános vitt az oltárhoz fiatalok kíséretében. Az ereklyék egyikét Erdő Péter a missziós keresztben helyezte el, ezzel is jelezve, hogy a fiatal vértanú áldozata az egész magyar katolikus közösséget erősíti.

A szentmise folytatásában Takáts István általános helynök mutatta be Bódi Magdi életét és hivatását. A szertartás során több zenei betét és imádság emelte az ünnep méltóságát, a résztvevők pedig hosszan tartó tapssal fejezték ki tiszteletüket a vértanú iránt. Az érsek hálát mondott mindazoknak, akik részt vettek a boldoggá avatási folyamatban, kiemelve, hogy Mindszenty József bíboros már a vértanú halálát követően kezdeményezte az eljárás megindítását.

Erdő Péter bíboros szentbeszédében aláhúzta: Bódi Mária Magdolna vértanúsága nem pusztán egy tragikus esemény, hanem egy mélyen elkötelezett élet megkoronázása.

„Szüzet emelt ma oltárra az Egyház: érintetlenségét kövessük! Vértanút avattunk boldoggá: ajánljuk fel a magunk áldozatát”

– kezdte homíliáját. Hangsúlyozta, hogy Magdi tisztaságának megőrzéséért és Krisztus iránti szeretetéből áldozta életét, amivel példát ad mindazoknak, akik a mai világ kihívásai között is Isten útját választják.

A bíboros felidézte Magdi gyermekkori apostoli lelkületét, amely már fiatalon megmutatkozott, valamint Krisztus Király ünnepén tett magánfogadalmát, amelyben örök szüzességet vállalt. Életét az imádság, a szentségekhez való ragaszkodás és mások szolgálata jellemezte.

A főpásztor kiemelte, hogy Magdi halála a tisztaságért és a hitért vállalt vértanúság klasszikus példája. A lány a szovjet katonák támadása során is inkább életét adta, mintsem hogy megszegje fogadalmát.

„Mindhalálig megtartotta fogadalmát”

– tette hozzá a bíboros, aki hangsúlyozta: áldozata közvetlenül is hatott környezetére, hiszen családtagjai megtértek, és hite erősítette a helyi közösséget.

„Bódi Mária Magdolna a tisztaság vértanúja volt. Tisztaságra vállalkozni nem extrém teljesítmény, hanem a Krisztus iránti szeretet nagy elhatározása”

– jegyezte meg a bíboros, hozzátéve, hogy az ő példája ma is iránytűként szolgálhat közösségek számára, s szentek, valamint a boldogok élete arra emlékeztet, hogy Isten kegyelme képes átformálni az ember életét, és ma is erőt adhat a hit megvallásához.

A hívek könyörgésében imádkoztak a Szentatyáért, a püspökökért, a papokért, az egyházközségekért, a fiatalokért, valamint a rászorulókért, és azt kérték, hogy Bódi Mária Magdolna példájára legyenek bátrak kiállni az igazság és a szeretet mellett.

Az áldozati adományokat a vértanú unokahúga, Bódi Mária és családja vitte az oltárhoz.

A szertartás végén Erdő Péter köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik támogatták a boldoggá avatás ügyét. Hangsúlyozta, hogy

Bódi Magdolna tisztelete örömöt és büszkeséget hozott a magyar hívők szívébe, emléke pedig a missziós kereszt ereklyéjeként erősíti és összetartja az egyházat.

Udvardy György érsek kiemelte: a boldoggá avatás az Egyház reményteljes válasza a mai kor kihívásaira, Magdi példája pedig az élet és a hit diadalát hirdeti.

Az ünnepi liturgia a Te Deum hálaénekkel, majd a pápai és a magyar Himnusz, a Boldogasszony Anyánk, valamint az Isten, hazánkért térdelünk elődbe ősi énekeivel zárult.

E lélekemelő esemény nem csupán a magyar egyház, hanem az egész Kárpát-medencei katolikus közösség ünnepe volt: a Felvidékről, Erdélyből és a környező országok magyar közösségeiből érkező zarándokok és lelkipásztorok nagyszámú jelenléte is jelezte, hogy Bódi Magdi példája egy határokon átívelő, maradandó lelki erőforrássá lett.

Bartalos Nikolas/Felvidék.ma