A ’68-as nyugat-európai forradalmi fiatalokat és az akkori nyugati politikusokat is hidegen hagyta a prágai tavasz leverése – mondta Schmidt Mária az InfoRádió Aréna című műsorában. A Terror Háza Múzeum főigazgatója ezt a közömbösséget azzal magyarázta, hogy a politikusok cinikusok voltak, a fiatalokat pedig új szellemi áramlatok kötötték le. Úgy véli: itt az idő, hogy Magyarország bocsánatot kérjen a csehektől és a szlovákoktól.
A ’68-asok generációja nemzetenként eltérő volt, de kulturálisan, divatban és életmódban sokban hasonlított egymásra: a férfiak famert, a nők miniszoknyát hordtak, hosszúra növesztették hajukat, és ugyanazt a zenét hallgatták – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Schmidt Mária hozzátette: 1968-ban sok minden elválasztotta a nyugat-európia fiatalokat azoktól az életérzésektől, amelyeket a szovjet rendszerű diktatúrákban élők megtapasztaltak.
Éppen ezért nem is nagyon törődtek azzal, ami Közép-Európában történt ’68-ban, és a prágai tavasz eltiprása, a Csehszlovákia elleni katonai agresszió nem okozott különösebb megrázkódtatást – sem a forradalmi lázban égő fiataloknak, sem a nyugati politikusoknak – mondta a történész. Schmidt Mária a közömbösséget azzal magyarázta, hogy azok a fiatalok, akik részt vettek a nyugat-európai diáklázadásokban, úgy gondolták: 1956-ban már megmutatta igazi arcát a szovjet rendszerű kommunizmus, és inkább a ’68-hoz kapcsolódó új áramlatok (a faji küzdelmek, a zöld mozgalmak) kötötték le őket.
A politikusok pedig nagyon cinikusak voltak – hangsúlyozta a történész, aki szerint kiábrándítónak hatott érdektelenségük, és az, hogy szabad kezet engedtek a Szovjetuniónak.
Itt az ideje bocsánatot kérni
A Terror Háza Múzeum vezetője úgy véli: Magyarországnak el kell ismernie felelősségét, amiért részt vett Csehszlovákia 1968-as lerohanásában, ugyanakkor hozzátette: reálpolitikai kényszertényezők miatt kényszerült hazánk a katonai akcióban való részvételre. Ezzel azonban csak magyarázni lehet, elfogadtatni nem felelősségünket – hangsúlyozta a történész, aki szerint a Szovjetunióé a fő felelősség.
Bár a magyar parlament a rendszerváltás előtt egy országgyűlési határozatban leszögezte, nem volt helyes az, hogy a lerohanásban az akkori magyar néphadsereg részt vett, bocsánatot nem kértünk a csehektől és a szlovákoktól.
Schmidt Mária úgy véli: itt a bocsánatkérés ideje, és ki kell mondani, hogy sajnáljuk.
Inforádió
