A közös történelmi örökség, a kultúra és az összetartozás jegyében rendezték meg Németóváron, az ausztriai Bad Deutsch-Altenburgban a „Zene és találkozás” című ünnepi programot. A Szent István-szobornál tartott megemlékezést és koszorúzást a Nagyboldogasszony-plébániatemplomban megrendezett nagyszabású hangverseny követte.
Az esemény a hármas határ térségének magyar közösségeit kapcsolta össze: Ausztriából, Magyarországról és a Felvidékről is érkeztek résztvevők és fellépők. A hangverseny védnökei Johanna Mikl-Leitner, Alsó-Ausztria tartományi elnöke, Hámori György, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Önkormányzat elnöke, Jozef Viskupič, Nagyszombat megye elnöke, valamint Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország bécsi nagykövete voltak.
Az ünnepségen Petra Wagener, Bad Deutsch-Altenburg polgármestere, Seidler Andrea, a bécsi Központi Szövetség elnöke, Ivanics Ferenc, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Önkormányzat alelnöke, valamint Molnár Ilona, a dunaszerdahelyi Szabó Gyula Szakközépiskola volt igazgatója mondott köszöntőt.
Molnár Ilona a szlovákiai magyar közösség képviseletében hangsúlyozta:
a hármas határ közelében megtartott találkozó azt üzeni, hogy az országhatároknál erősebb a közös anyanyelv, a történelmi emlékezet, a kultúra, a hit és a magyar közösséghez való tartozás tudata.
Mint fogalmazott, Szent István alakja nem csupán a történelmi emlékezést jelenti, hanem az államteremtés, a keresztény értékrend és a jövőért érzett felelősség jelképe is. Öröksége arra tanít, hogy közösséget hittel, bölcsességgel, felelősséggel és egymás iránti tisztelettel lehet építeni.
Molnár Ilona (Mészáros Angelika felvétele)
A felvidéki szónok szerint a határon túli magyar közösségek számára a megmaradás nem magától értetődő adottság, hanem mindennapi munka és szolgálat. Ennek része az anyanyelv megőrzése, a kultúra ápolása, a hagyományok továbbadása, valamint a közösségek megerősítése a családokban, az iskolákban, az egyesületekben és a templomokban.
Molnár Ilona kiemelte, hogy a rendezvény több egy koszorúzásnál vagy hangversenynél: a találkozás, az emlékezés és az összetartozás ünnepe. A Nemzetközi Duna Filharmónia Kulturális Platform évről évre olyan alkalmat teremt, amelyen a zene és a kultúra hidat épít az országok, a közösségek és a nemzedékek között.
A köszöntőben Szerb Antal gondolatát is idézte, miszerint magyarnak lenni nem állampolgárságot, hanem nyelvet és kultúrát jelent. Molnár Ilona ehhez kapcsolódva hangsúlyozta: a magyarság lelki kötődés, közös emlékezet és felelősség, amelyet nem lehet országhatárokkal elválasztani. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségi örökséget elsősorban a gyerekeknek és a fiataloknak kell továbbadni.
A bősi Aranykert fellépése (Fotó: Mihalik István)
A megemlékezés kulturális programjában közreműködött a komáromi Concordia Vegyeskar, a bősi Aranykert néptánccsoport, valamint a Konjic Tamburazenekar. Az ünnepi eseményt koszorúzás zárta a Szent István-szobornál.
A Nagyboldogasszony-plébániatemplomban megtartott hangversenyen a Nemzetközi Duna Filharmónia és a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar lépett fel. A műsorban Antonio Vivaldi két gordonkára és zenekarra írt g-moll versenyműve, Astor Piazzolla Libertangója, Felix Vermeirsch Medieval Dance című kompozíciója, valamint Vivaldi D-dúr Gloriája hangzott el.
A koncert szólistái Kertesi Ingrid szoprán, Ramóna Veleczki mezzoszoprán, Aleksander Simić és Bogányi Tibor gordonkaművészek, Júlie Glosová oboaművész és Jazmin Rychel harmonikaművész voltak. Közreműködött a Lúčnica Vegyeskar, a zenekart Kóczán Péter vezényelte.
Bogányi Tibor és Aleksander Simić (Fotó: Mészáros Angelika)
A rendezvény címéhez méltóan a zene ezúttal is közös nyelvvé vált: összekapcsolta a határ különböző oldalairól érkezőket, és egyszerre adott teret az emlékezésnek, a személyes találkozásoknak és a magyar kulturális összetartozás megélésének.
SZE/Felvidék.ma
