A szlovákiai vállalatoknak továbbra is szükségük van konkrét szaktudással rendelkező munkavállalókra, miközben a digitalizáció, az automatizáció és a mesterséges intelligencia folyamatosan alakítja át a hagyományos munkakörök tartalmát, és új szakmákat is létrehoz. A munkaerőpiac igényei és a rendelkezésre álló munkaerő közötti eltérés áthidalásának egyik hatékony eszköze lehet az átképzés – derül ki a Grafton és a Gi Group személyzeti ügynökségek felmérésének adataiból.
Szlovákiában 2026 első negyedévében éves összevetésben 0,7 százalékkal csökkent a foglalkoztatottság, miközben a munkaerő-felmérés alapján a munkanélküliségi ráta 5,9 százalékot ért el. A munkaügyi hivatalok júniusban 142 868 munkát kereső, azonnal rendelkezésre álló álláskeresőt tartottak nyilván, ugyanakkor rekordmagas, 152 862 betöltetlen álláshelyet is regisztráltak.
A szlovák munkaerőpiac problémája tehát nem csupán a munkaerőhiány, hanem a betöltetlen álláshelyek és az álláskeresők közötti képzettségbeli és regionális eltérés is. A helyzetet ráadásul a technológiai átalakulás is jelentősen megváltoztatja: egyre nagyobb az igény az automatizációval, az adatokkal, a kiberbiztonsággal és a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakemberek iránt, miközben számos hagyományos szakma tartalma is átalakul.
„A munkaerőpiacon egyszerre vannak jelen a betöltetlen álláshelyek és azok az emberek, akik nem tudnak elhelyezkedni. A kettő között azonban gyakran hiányzik az összekötő kapocs. Az átképzés gyorsabban megoldást jelenthet erre a helyzetre, mint az, ha megvárjuk az újabb végzős generációk megjelenését”
– hívta fel a figyelmet Jitka Kouba, a Grafton Recruitment és a Gi Group személyzeti ügynökségek marketingigazgatója.
A felmérés szerint a vállalatok 71 százaléka határozottan vagy inkább fontolóra venné jelenlegi alkalmazottainak átképzését abban az esetben, ha nem találna megfelelő jelölteket. További 3 százalékuk már jelenleg is megvalósít ilyen programokat.
A munkavállalók közül ugyanakkor mindössze tízből négy fontolgatja vagy már meg is kezdte a pályamódosítást. A többség elsősorban a bizonytalanságtól, az alacsonyabb jövedelemtől, illetve az újbóli tanulástól való félelem miatt elutasítja az átképzést. Az átképzés legfontosabb ösztönzője a magasabb fizetés (52 százalék), ezt követi a nyugodtabb, kevésbé stresszes munkavégzés iránti igény (39 százalék), valamint az, hogy a jelenlegi szakmában kevés a munkalehetőség (25 százalék).
A felmérés jelentős különbséget mutatott aközött is, hogy
mire van szükségük a munkavállalóknak az átképzés során, illetve mit hajlandók biztosítani számukra a vállalatok.
A munkavállalók többsége számára az a legfontosabb, hogy munkaidőben legyen lehetősége tanulni, vagy rugalmas munkarend álljon rendelkezésére, ezt azonban a munkáltatók mindössze 39 százaléka biztosítaná. Hasonló eltérés mutatkozott a mentorálás, illetve a képzések költségeinek közös finanszírozása terén is.
Az eredmények arra utalnak, hogy
az átképzés sikeressége nem csupán a megfelelő tanfolyamok és képzések elérhetőségétől függ, hanem attól is, hogy a munkavállalók számára valóban rendelkezésre áll-e a tanuláshoz szükséges idő és lehetőség.
Az átképzés önmagában természetesen nem oldja meg a munkaerőpiac valamennyi problémáját, ugyanakkor mérsékelheti a szakmai képzettség és a munkaerőpiaci igények közötti eltéréseket, valamint segíthet a munkavállalóknak elsajátítani a változó gazdaságban egyre fontosabb digitális, technikai és elemzői készségeket.
„A vállalatoknak fel kell hagyniuk azzal, hogy kizárólag azt nézik, kit tudnak ma felvenni. Ugyanilyen fontos az is, hogy kit tudnak felkészíteni a holnapra. Ha nincs elegendő kész jelölt, miközben a technológia folyamatosan változtatja a munkával szembeni elvárásokat, akkor a saját munkatársak fejlesztésének képessége versenyelőnnyé válik”
– zárta Jitka Kouba, a személyzeti ügynökség marketingigazgatója.
BN/Felvidék.ma/Teraz.sk
