A külhoni magyar általános iskolás diákok tudatosan preferálják későbbi terveikhez igazodva az elméleti, gimnáziumi és a szakképzési oktatási formákat a középfokú iskolaválasztás során – derült ki az Átmenet – külhoni magyar iskolaválasztás alap- és középfokon című kutatásból amelyet szerdán, december 17-én ismertettek a fővárosban.
Wetzel Tamás, nemzetpolitikai helyettes államtitkár a fővárosi Magyarság Házában rendezett konferencián azt mondta: minden régióban a többségi nyelv felé való elmozdulás tapasztalható. A kisebbségi élet velejárója, hogy nap mint nap fel kell tenni a kérdéseket, amelyek az ottélők és gyermekeik jövőjét meghatározzák. Ezek között kiemelkedő helyen szerepel az iskolaválasztás – mutatott rá a helyettes államtitkár a Nemzetpolitikai Kutatóintézet tanácskozásán.
Wetzel Tamás hiánypótlónak nevezte a kutatást, és jelezte: 1258 végzős általános iskolás diák töltötte ki a felmérést négy nagyobb külhoni régióban, Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és Vajdaságban. A kutatás során az alap- és középfok közötti átmenetet vizsgálták.
Papp-Szilamér Zsolt, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa a felmérés vajdasági aspektusait ismertetve rámutatott: a magyar nyelvű oktatás esetén probléma, hogy folyamatosan csökken a gyermeklétszám, valamint pedagógus- és tankönyvhiánnyal is küzdenek.
A megkérdezettek körében elsősorban szakközépiskolára volt igény, 58 százalék szeretett volna itt tanulni, gimnáziumot 33,5 százalék, míg szakiskolát csupán 8 százalék választott.
Alacsonyabb tanulmányi tervekkel inkább a falusi fiúk választottak a szakközépiskolát. Akinek hosszabb tanulmányi terve volt, felsőoktatásba szeretett volna továbblépni, 11-szer nagyobb valószínűséggel választotta a gimnáziumot. Összességben 92 százalék szeretett volna érettségit biztosító intézménybe menni, a fiúk inkább a gyakorlati, a lányok az elméleti képzés irányába indultak el.
Tamás Kinga, szociológus a kutatás felvidéki részét ismertetve kiemelte: az elmúlt tíz évben elsősorban a kisebb településeken 228 alapiskola szűnt meg, ebből 172 alsó tagozatos volt. A magyar oktatási intézmények közül 23 zárta be kapuit, köztük 21 elemi.
Jelezte: a magyar iskolák túlnyomó része állami fenntartású, néhány működik egyházi fenntartásban. Megállapította: két és félszer nagyobb az esélye, hogy egy városi gyermeket szlovák iskolába íratnak, mint egy falusi diák esetében, és a vegyes házasság esetében szintén nagyobb az esélye annak, hogy a gyermek szlovák intézményben tanul tovább. Az általános tendenciáktól eltérően a Felvidéken a megkérdezettek 28,5 százaléka gimnáziumban, 63,3 százaléka szakképző iskolákban szeretne továbbtanulni. A jobb anyagi helyzetben lévő családok gyermekei inkább a gimnáziumi képzési formát választják. Megállapították: a diákok tudatosan választják ki a középiskolai intézményeket jövőben terveikhez, s a gimnáziumba készülők később egyetemre szeretnének tovább lépni.
Ferencz Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa kiemelte: Kárpátalján általános iskolai szinten a képzettségi mutatók gyakorlatilag megegyezik az ukránokéval, míg középfokon a magyarok rendelkeznek a legmagasabb képzettségi mutatókkal. Ugyanakkor a középfokú képzés nem sikertörténet Kárpátalján, magas a lemorzsolódás aránya. Hat járásban 14 intézményt áttekintve rámutatott: 35 százalék volt a szakképzési orientáció és 55 százalék elméleti képzésben gondolkodott. A szakképzésbe a közepes és jó tanulmányi eredménnyel rendelkezők jelentkeznének. A diákok 72 százaléka a szülőföldjén szeretett volna továbbtanulni, és 79 százalék jelezte, hogy magyarul szeretné majd tanulmányait folytatni – jegyezte meg.
Kántor Zoltán, a kutatóintézet vezetője kiemelte: az utóbbi három évben igyekeztek több területen kutatásokat folytatni, amelyek közül az oktatási témájúak a legfontosabbak. Próbálják modellezni az iskolaválasztást, külső kutatók, szervezetek bevonásával a veszélyeztetett intézményeket feltérképezni, és minél jobb válaszokat megfogalmazni, hogy maximalizálni lehessen a magyar iskolákat választók számát a külhoni régiókban.
Aáry-Tamás Lajos az oktatási jogok biztosa azt mondta: nagyon gyakran az oktatáspolitika érzelmű alapú, fontos ugyanakkor, hogy az érintettek bevonásával alkossanak képet. Hozzátette: jó lenne a kutatásokat kiterjeszteni, nagyobb mintán elvégezni, és esetleg további kérdésekkel is kiegészíteni. Jó lenne, ha a vizsgálatok hatnának a magyar oktatáspolitikára is – adta hírül az mti.
Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”45363,31288″}
