A szlovák kormány kötelezte magát, hogy 2017-ig egyensúlyba hozza az állami költségvetést, azaz nulla deficittel gazdálkodik. Az újonnan felállt Európai Bizottság azonban nem kívánja minden áron konszolidációra kényszeríteni a tagállamokat, tehát Szlovákiától sem várja el, hogy teljesítse a nullszaldós államháztartásra vonatkozó ígéretét. Brüsszel jelenlegi álláspontja szerint a túlzott takarékoskodás helyett inkább a gazdasági növekedés támogatására kellene törekedni.
Több tagország korábban szorgalmazta, most már a hírek szerint az Európai Bizottság (EB) is magáévá tette az elvet: az az ország, amely ésszerűen fekteti be a pénzét a gazdaság növekedése céljából, nem kell hogy túlságosan spóroljon, persze a 3 százalékos deficithatárt figyelembe véve. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy például az állam új autópálya építésére vagy mondjuk a kis- és közepes vállalkozások támogatására koncentráljon, s ezzel lendületet adva a gazdaságnak, új munkahelyek kialakításához járuljon hozzá. Mindez pedig az EB fiskális szempontjából úgy fest majd, hogy statisztikailag az így befektetett állami pénz nem jelenik meg a költségvetés kiadási oldalán. Andrej Králik, az EB pozsonyi kirendeltségének képviselője is megerősítette, az ilyen beruházásokra fordított pénzt nem számolják majd be sem az államadósságba, sem az államháztartás hiányába. Motiváció ez a tagállamoknak, hogy a növekedést támogassák – mondta.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke szerint Brüsszel is érzékeli azt, amit az egyes országok állampolgárai és vállalkozói is saját környezetükben: a gazdaság néhány szeletét leszámítva a válságból nem igazán tudtunk előre lépni. És ez az unió egészére fokozottabban igaz.
Peter Kažimir pénzügyminiszter úgy tudja, még egyáltalán nem biztos, hogy ilyen engedékeny lesz az Európai Bizottság. De ha a deficit tekintetében szabadabb mozgásteret kapna Brüsszeltől, az ellen nem hadakozna.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”51327,50064,49624,48862,48840″}
