Vegyes képet mutat jelenleg Magyarország Kárpát-medencei kapcsolatrendszere: vannak országok, amelyekkel még sosem volt ilyen jó a viszony, mint most, és van, amellyel még sosem volt ilyen rossz – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter meghallgatásán, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának keddi ülésén.
A külügyminiszter azt is részletezte, hogy Szlovákiával és Szerbiával rendkívül jó jelenleg a kapcsolat. Bár korábban komoly feszültségek, történelmi sérelmek nehezítették az együttműködést, amik komoly kihívást jelentettek, de az új megközelítés beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Szíjjártó szerint a pragmatikus együttműködésre kell helyezni a hangsúlyt, a nehéz kérdések tudomásul vétele mellett. Viszont Horvátországgal még sosem volt ennyire rossz a kapcsolata Magyarországnak (hacsak nem gondolunk a dualizmus éveire – a szerk. megjegyz.), ugyanakkor a magyar-román viszony sem felhőtlen.
A tárcavezető szerint a szomszédságpolitikában nem helyes, ha „berúgjuk az ajtót” és addig nem vagyunk hajlandók tárgyalni, amíg bizonyos ügyekben nem történik előrelépés. Először meg kell teremteni a kölcsönös bizalmat, egyéb ügyekben hatékony együttműködést kialakítani, és ennek alapján aztán nagyobb esély nyílik a problémásabb ügyek megoldására. Kihangsúlyozta felszólalásában viszont azt is, hogy ezt a politikát mindig a helyi magyarok képviselőivel egyeztetik, ugyanis leginkább ők tudják, mire van szükségük.
A magyar-szlovák kapcsolat
Szijjártó Péter a szlovák-magyar kapcsolatról is szót ejtett. Szerinte a két ország infrastrukturális sikereket ért el, és közösen tudnak fellépni több európai és világpolitikai kérdésben (például a kötelező kvótarendszer ellen is mindkét ország tiltakozik. Kiemelte, hogy folyamatos az együttműködésük a Magyar Közösség Pártjával.
Ukrajna/Kárpátalja
Ukrajnával kapcsolatban azt húzta alá, hogy Magyarország szomszédai közül Ukrajna van a legnehezebb helyzetben, mivel háború folyik ott. Magyarország viszont ahogy eddig is, a közös európai döntések értelmében a továbbiakban is határozottan kiáll az ország függetlensége és területi integrációja mellett. A minszki megállapodásokat mindenkinek be kell tartania, nem csak Oroszországnak, mert a békés rendezés csak így lehetséges – mondta.
Ezzel kapcsolatban azt is elmondta a parlamentben, hogy a helyi magyarokkal rendszeresen egyeztetnek, és nyomon követik a kissebbségi ügyek alakulását. Fel fogják hívni Kijev figyelmét a kötelezettségeik betartására.
Románia/Erdély
A kedvezőtlen magyar-román viszonyt volt miniszterelnök, Victor Pontanak tulajdonítja, aki sok támadást intézett Magyarország ellen, amikre válaszolni kellett. „Magyarországgal csak a tisztelet hangján lehet beszélni, az országnak kijár a tisztelet.” Ugyanakkor elismerte, hogy gazdasági szempontból továbbra is fontos Románia, és partnernek tekintik. Románia a magyar közösség tekintetében viszont nem teljesítette a kötelezettségeit, nem az európai normáknak megfelelően járt el sok esetben. Itt is kiemelte, hogy rendszeres az egyeztetés a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel.
Szerbia/Délvidék
Romániával ellentétben a magyar-szerb együttműködés kiváló, amiben a külügyi tárca vezetője szerint mind a jelenlegi magyar, mind a jelenlegi szerb kormány erőfeszítéseinek köszönhető. Ez megnyilvánult a kerítéspéítéskor is. Arról is beszélt, hogy magyar-szerb kormányzati csúcs lesz jövőre Belgrádban, és gazdaságfejlesztési programot indítanak a Vajdaságban a magyar gazdák segítésére is.
Horvátország
A délnyugati szomszéddal viszont mélyponton vannak a politikai kapcsolatok, ez egyrészt a migrációs válság kezeléséről tett kijelentések miatt van, másrészt pedig Horvátország Magyarország energiabiztonságát súlyosan veszélyeztető módon nem tesz eleget annak a kötelezettségének, hogy kétirányúvá tegye a két ország közötti interkonnektort.
Éppen ezért értékelődött fel a magyar-szlovén gázvezetékrendszerek összekötése. Hozzátette: a lendvai konzuli irodát főkonzulátussá tervezik fejleszteni.
Interpellációk
Kiss László (MSZP) szerint a jó kapcsolatok miatt nem megspórolható a vitás kérdések felvetése, bár elismerte a sikeres nemzetpolitika záloga valóban a jól működő szomszédságpolitikában rejlik. „Nem csak a érzékeny kérdésekről kell beszélni, de ezekről is muszáj” – mondta az ellenzéki szocialista politikus.
A jobbikos Szávay István szerint viszont semmire sem vezet az a fajta megközelítés, hogy az együttműködésre összpontosítva nem vetik fel a problémás ügyeket.
Továbbá Pánczél Károly (Fidesz), a Nemzeti Összetartozás Bizottság elnöke intézett kérdést a szakminiszterhez. Erre válaszolta Szíjjártó, hogy Magyarország készen áll arra, hogy a vajdaságihoz hasonló gazdaságfejlesztési programot indítson Kárpátalján, de az ukrán hatóságok nem együttműködők.
Az mti nyomám Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”57025,56104,54802,53639,52827″}
