A Le Monde című párizsi napilap szerint Nicolas Sarkozy francia elnök június 16-án Prágában a visegrádi négyek – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – vezetőivel találkozik.
A francia elnök június 16-i prágai látogatásának elsődleges célja a stratégiai partnerségi viszonyról szóló megállapodás megkötése lesz Csehországgal. Az Európai Unió július 1-jén kezdődő soros francia elnökségét megelőzően Párizs hét kelet-európai országnak ajánlott stratégiai partnerségi viszonyt. A megállapodást Franciaország a közelmúltban kötötte meg Romániával, Magyarországgal és Lettországgal, szerdán pedig Varsóban írja alá a politikai nyilatkozatot Nicolas Sarkozy lengyel vendéglátójával.
A „Sarkozy Varsóban folytatja közép-európai sármoffenzíváját” című írásában a Le Monde megállapítja: a francia vezetők a lehető legtöbb európai partnerrel folytatnak előkészítő tárgyalásokat az EU francia elnöksége előtt azért, hogy a Lisszaboni Szerződés mielőbb életbe léphessen.
Nicolas Sarkozy nem sokkal egy évvel ezelőtti elnökké választása után tavalyi varsói látogatásán azonnal jelezte, hogy szeretne továbblépni elődje kelet-európai politikáján, amelyet meghatározott az a pillanat, amikor Jacques Chirac – az iraki háború kapcsán 2003 februárjában – csípős hangon kioktatta a Washington mögött felsorakozó közép-európai NATO-tagállamokat. A térség országainak ajánlott stratégiai partnerségi viszony és a francia munkaerőpiac teljes megnyitása az EU-hoz 2004-ben csatlakozott nyolc kelet-európai ország munkavállalói előtt ennek az új kelet-európai nyitásnak a része – hangsúlyozza a Le Monde.
A mértékadó újság szerint a „sármoffenzíva” valódi célja – amelyet megkönnyít a Franciaország és az Egyesült Államok, valamint a NATO közti közeledés – az, hogy Párizs nem szeretné a térség országait kizárólag Németországnak átengedni. Ezenkívül szeretné felkészíteni a legtöbb tagállamot a francia elnökség alatti „kényesebb dossziékra”.
A „csábítás első számú tengelye” – fogalmaz a lap – a védelmi politika. Franciaország ugyanis tudja, hogy hat hónap alatt nehéz lesz a kérdésben előrelépni Gordon Brown brit miniszterelnökkel és a választások előtt álló Németországgal, viszont a közös európai védelmi politika témája vonzó lehet a kelet-európai országok számára, amennyiben Franciaország lemond arról, hogy a NATO ellensúlyát lássa benne.
A másik fő csábító erő az energiapolitikát és az éghajlatváltozást érintő kérdések: Franciaország ugyanis az orosz gáztól függő és a német-orosz gázvezeték miatt aggódó kelet-európaiakat, elsősorban Lengyelországot és a balti államokat egy, a nukleáris energiáról szóló együttműködéssel kívánja segíteni – írta a Le Monde.
fn.hu
