Nem kerülik el a gazdasági válság következményei az egészségügyi szektort sem, a bevételcsökkenés a feltételezettnél jelentősen nagyobb mértékű lehet.
A leginkább derűlátó forgatókönyv szerint 128 millió euróval, a leginkább pesszimista meglátások szerint pedig akár 345 millió euróval kevesebb folyik majd be az egészségbiztosítók kasszájába az idei évben – állítja, legújabb analízisükre hivatkozva az Egészségpolitikai Intézet.
Az elemzés szerint így az egészségbiztosítók ez éves bevétele megközelítőleg 3,3 milliárd vagy 3 és fél milliárd euró között mozoghat. A csökkenő bevételek kétségkívül magukkal hozzák azt is, hogy ennek következtében a biztosítók kevesebb pénzt tudnak az ügyfeleik által igényelt szolgáltatásokra fordítani.
A fokozott mértékű bevételkiesés hátterében az intézet elemzője a foglalkoztatottság mértékének csökkenését, a bérek lassabb ütemű növekedését, illetve a cégek növekvő tőkehiányát látja.
Véleményük szerint a bevételkiesések az egészségbiztosítók közül a legnehezebb helyzetbe az Általános Egészségbiztosítót hozzák majd. Mégpedig olyannyira, hogy a nagyobbik állami biztosító pénzügyi helyzetét még az a január elsejétől eszközölt járulék újraelosztási mód, amely az addigi 85,5 százalékról 95 százalékra emelte az újraelosztás kosarába bekerülő pénzeket, sem tudja ellensúlyozni.
Ez viszont az állami biztosítottak számának növekedésének, illetve a biztosítottjaik után járulékköteles cégek tőkehiányának köszönhetően azt eredményezheti, hogy az egészségbiztosítóknak nem áll majd rendelkezésükre elegendő anyagi eszköz, vagyis fizetésképességük terén gondjaik adódhatnak.
A várható helyzet kezelésére az Egészségpolitikai Intézet teljes körű intézkedéscsomagot ajánl, amely ugyan, mint időleges megoldást elutasítja a járulékterhek növelését, ugyanakkor több megszorítással is számol. Ezek közül a teljesség igénye nélkül olyanokat lehetne kiemelni, mint az orvosok általi gyógyszerfelírás gyakorlatának megszüntetése. Ez viszont azt vezetné be, hogy az orvos csak a tünet kezelésére javasolt hatóanyagot írná elő, nem magát a gyógyszert. A gyógyszerész illetve a beteg választana a gyógyszerek közül annak alapján, hogy mennyit akarna hozzáfizetni. De bevezetésre kerülhetne az a fajta, orvosokat érintő pozitív, illetve negatív diszkrimináció is, amely alapján büntetésben vagy jutalomban részesülhetnének azok az orvosok, akik a megengedettnél kevesebb, illetve több gyógyszert írnának fel pácienseiknek.
Az analízisben szereplő helyzet megoldástervezet egyik sarkalatos pontja az úgynevezett járulék neutralitás intézményének bevezetése is. Ez az egyenadó módszeréhez hasonlatosan nem különböztetné meg a bevételek formáját és forrását a járulékkötelezettség szempontjából sem.
Peter Pažitný, az Egészségpolitikai Intézet munkatársa elmondta: Javaslatunk az, hogy a járulékokat ne csak a bérekből fizessék, amelyeknél most ez a legnagyobb teher, hanem, hogy ez minden fajta jövedelemforrásra kiterjedjen. „Igaz, meg kellene őrizni egy felső határértéket, amely a mai megállapítás szerint az átlagbér háromszorosa” – tette hozzá Peter Pažitný, az Egészségpolitikai Intézet munkatársa.
Felvidék Ma, Pátria, st, sk
