Az európaiak immár 56 százaléka rendszeresen, hetente legalább egyszer használja az internetet – derült ki a digitális versenyképességről szóló, kedden közzétett európai bizottsági jelentésből. Öt évvel ezelőtt a rendszeres internethasználók aránya a mostaninak csupán harmada volt. A fejlődés további mutatója, hogy az említett 56 százaléknak a 80 százaléka nagy sebességű internetkapcsolattal, széles sávval rendelkezik. Ezzel Európa világvezető lett a szélessávú internet területén.
A jelentés másik megállapítása szerint „Európa a világ első igazán mobil kontinense, hiszen a mobiltelefon-előfizetések száma meghaladja a lakosok számát” – a penetráció mértéke 119 százalékos. A korosztályok szerint lebontott adatokból kiderül, hogy a 16 és 24 év közöttiek a legaktívabb internethasználók: 73 százalékuk rendszeresen vesz igénybe fejlett szolgáltatásokat az online tartalom létrehozására és megosztására. Az egész EU-lakosság átlagára vetítve ez az arány 35 százalék. A 24 év alatti európaiak 66 százaléka naponta használja az internetet, ezzel szemben az uniós átlag 43 százalék.
E „digitális generáció” 33 százaléka – a kérdezőbiztosoknak adott válaszok szerint – nem hajlandó semmit fizetni az online tartalom, például videók és zene letöltéséért vagy megtekintéséért. Mintegy 10 százalékuk azonban már fizetett ilyen szolgáltatásért. A jelentés megállapítja, hogy az internethasználat mértéke ugrásszerűen meg fog emelkedni, amikor e nemzedék megkezdi szakmai pályafutását, és egyre fokozottabban alakítja, uralja a piaci tendenciákat. „A hagyományos piaci modellek megtorpanásával a vállalkozásoknak a felhasználók új nemzedéke számára vonzó szolgáltatásokat kell majd kínálniuk, a jogalkotóknak pedig törekedniük kell olyan feltételek kialakítására, amelyek egyrészt megkönnyítik az új online tartalomhoz való hozzáférést, másrészt biztosítják, hogy a tartalom létrehozói díjazásban részesüljenek” – olvasható az EU legfőbb végrehajtó testületének dokumentumában.
Az áttekintés felhívja a figyelmet arra, hogy Európának az eddiginél is többet kell tennie a globális versenyképességért. Az elért eredmények mellett az is tény, hogy az uniós polgárok harmada még sosem használta az internetet. A fogyasztók csupán 7 százaléka vásárolt már online valamely másik tagállamban. Az Egyesült Államok és Japán még mindig megelőzi Európát az információs és kommunikációs technológiákba és a nagy sebességű, széles sávú kommunikációs eszközökbe való beruházások, valamint az innovatív piacok – például az online reklámok – fejlesztése terén.
A jelentés szerint a rendszeres internethasználók aránya Magyarországon megegyezik az 56 százalékos EU-átlaggal. Ugyancsak azonos a magyar mutató az uniós átlaggal a napi internethasználókat tekintve, ami 43 százalék. Azok aránya azonban, akik még soha nem használtak internetet, az uniós átlagot jelentő 33 százalékhoz képest magasabb, 37 százalék. A magyarok az uniós átlagnál szívesebben töltenek le az internetről játékprogramokat, viszont kevésbé használják banki műveletek lebonyolítására a világhálót. Az átlagnál kevésbé vásárolnak árucikkeket vagy szolgáltatásokat az interneten, viszont nagyobb mértékben szeretnek saját tartalmat feltölteni. Magyarországon az EU-átlagnál magasabb a DSL-lefedettség, mégis az uniós átlagnál alacsonyabb a széles sávú előfizetések részaránya.
MTI
