Korántsem olyan virulens a szélsőjobb Szlovákiában és Romániában, mint Magyarországon. Mint körképünkből kiderül, ott is vannak persze ilyen mozgalmak, de mivel az elmúlt években nem tudtak látványosan megerősödni, szinte marginális helyzetben vannak. Szlovákiában ráadásul a rendőrség is keményen fellép ellenük.
Az ND december 1-én, Erdély és Románia egyesítésének napján vonult volna fel a főleg magyarok lakta városban, egyértelműen provokatív szándékkal. „Felmerül az a kérdés, hogy egy szélsőjobboldali szervezet, amely törvény által tiltott szimbólumokat népszerűsít, hogyan működhet Romániában törvényesen tíz éven keresztül” – mondta Antal Árpád.
Mernek kicsik lenni
A szervezet ugyanakkor az elmúlt évtized alatt sem vált jelentős politikai erővé. A sepsiszentgyörgyi felvonulásra is körülbelül kétszáz embert vártak volna, ha egyáltalán megtarthatják, így még inkább kérdés, hányan kockáztatják meg, hogy „Székelyföld ősi román föld” feliratú táblákkal próbáljanak meg végigmenni a városon.
Az ND megmozdulásait így jobbára mérsékelt figyelem kíséri, igazán komoly balhét csak a melegfelvonulások idején tudnak provokálni, amikor rendszeresen összecsapnak a felvonulók védelmére kivezényelt rendőrökkel. Az idén májusban először Kolozsváron is megrendezett felvonuláson így a nagyjából ötszáz menetelőre, és háromszáz ellentüntetőre hétszáz csendőr és rendőr felügyelt.
A rendőrség ettől függetlenül meglehetősen ambivalens módon viszonyul az ND akcióihoz: a szintén Kolozsvárra (szintén egyértelműen provokatív céllal) tervezett március 15-i felvonulásukat nem engedélyezték , más alkalmakkor viszont megtarthatják megmozdulásaikat.
Az ND-re ideológiai szempontból egyébként elsősorban a szélsőséges román nacionalizmus, a magyarellenesség és az antiszemitizmus jellemző. Utóbbi kivételével ugyanakkor a nagy román politikai pártok között is bőven megtaláljuk ezek képviseletét.
A lapunknak nyilatkozó Székely Tamás, a Magyar Kisebbség című folyóirat főszerkesztője szerint Traian Basescu elnök demokrata pártjára és a szociáldemokratákra egyaránt jellemző a nacionalizmus (a Nagy Romániáról persze nem is beszélve). Kifejezetten a két világháború román náci hagyományaihoz, a Vasgárdához visszanyúló politikai pártot utoljára a 90-es évek közepén próbáltak létrehozni Romániában – sikertelenül.
Érdekes ugyanakkor, hogy a Jobbikot sikeressé tevő cigányellenesség Romániában nem jellemző a politikai retorikában, még a Nagy Románia Pártra, és az ND-re sem. Székely Tamás szerint ennek az lehet a legfőbb oka, hogy kevésbé olyan éles a szociális és etnikai törésvonal a román és a roma lakosság között, mint Magyarországon. Idén ugyanakkor már többször előfordult, hogy egyes falvakban – köztük több magyarlakta településen – kiéleződött a viszony a romák és a többségi lakosság között, és Bukarest egyik főleg romák lakta lakótelepén, amit csak Gigi Becali, dúsgazdag és korrupt üzletember, a Steaua Bukarest tulajdonosa tudott lecsillapodni úgy, hogy pénzt adott a randalírozóknak.
A Jobbikhoz hasonló retorikájának köszönheti ugyanakkor eddigi legsikeresebb szereplését a Szlovák Testvériség (Slovenská pospolitosť – SP), melynek vezetője 14 ezer szavazatot kapott Besztercebánya megyében megyei elnökjelöltként, és ezzel a második helyen végzett.
Mint a pozsonyi Új Szó beszámolt róla, Marián Kotleba nem is nagyon kampányolt, mindössze szórólapokat osztogatott. Ennek egyik oldalán a „De jó érzés nevetni! A mi adónkból! Akarsz ezen változtatni? Akkor gyere szavazni! Kotlebára!” felirat szerepelt egy olyan kép alatt, amelyen egy tetovált roma férfi mosolyog, körülötte sok gyerekkel. A másikon az állt, Kotleba megoldást talál arra, hogy ne részesítsék szüntelenül előnyben a „cigány parazitákat.” Utóbbi kijelentésért feljelentették.
A rendőrség oszlat, letartóztat
A Pospolitost rendszeresen szervez megmozdulásokat a „cigánybűnözés” ellen, melyeket ugyanakkor a rendőrség általában kemény kézzel lever. Augusztusban például Szentmihályfalván tüntettek a „roma terror” ellen, a rendőrség könnygázzal, vízágyúval, gumibottal oszlatott, több, mint harminc embert előállítottak. A Pospolitost tagjai gyakran viselnek a fasiszta szlovák köztársaságra emlékeztető szimbólumokat, ami tiltott, gyakran ez ad jogalapot a fellépésre, de a hatóságok sokszor nem is nagyon foglalkoznak azzal, hogy okot találjanak: Kotlebát egyszerűen letartóztatják egy-egy várható megmozdulás előtt.
A Testvériség egyszer már megpróbált párttá alakulni, de a belügyminisztérium formai okokra hivatkozva elutasította. Most ismét összegyűjtötték az ehhez szükséges tízezer aláírást. A jövő évi parlamenti választásokon azonban még akkor sem lenne semmi esélyük, még a bejutásra sem, ha másodszor sikerül nekik. Az SP-t ugyanis teljes politikai karantén övezi, persze nem azért, mert a mainstream szlovák pártok annyira érzékenyek lennének az általa bolygatott kérdésekre.
A szervezet egyszerűen komoly konkurenciát jelentene Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártjára, ha megerősödne, ráadásul Robert Ficónak sem jönne jól egy virulens szélsőjobbos mozgalom, hiszen ő sosem mulasztja el az összehasonlítást Pozsony és Budapest között, mondván, amíg nálunk bántatlanul vonulhatnak félkatonai alakulatok, a Duna északi partján keményen fellépnek a szélsőségek ellen.
Kósa András, Hírszerző
