A pedagógus szakszervezet múlt hét végi pöstyéni közgyűlése lecserélte az érdekvédelmi szervezet vezérkarát.
Úgy tűnik, a frissen megválasztott tisztségviselők bizonyítani szeretnének, hisz új elnökük, Pavel Ondek sajtótájékoztatóján az iskolák bezárásának veszélyével fenyegetőzött. Tájékoztatása szerint a pedagógus-szakszervezet sztrájkkészültsége mindaddig érvényes, amíg a kormány nem oldja meg a pedagógusok, szakmai alkalmazottak és nem pedagógus beosztású munkatársak jutalmazási rendszerét a közoktatásban. Az új vezetőség még a 2012-es állami költségvetés elfogadása előtt tárgyalni szeretne az egyes politikai pártok vezetőivel az oktatásügyben dolgozók életszínvonala javításáról és az oktatásügy anyagi forrásainak emeléséről. Ha kérésük nem talál meghallgatásra, Ondek szerint: „mandátumunk van a sztrájk kihirdetésére.”
Kemény szavak. A kérdés csak az, hogy végre a tettek mezejére mer-e lépni a pedagógustársadalom, vagy ahogy az egykori miniszter, Ladislav Kováč mondja: megint a puhatestűek bátortalan, félénk magatartásával visszahúzódnak, s beérik néhány garassal. Amikor néhány héttel ezelőtt a parlament megszavazta a pedagógusok alig 6 százalékos átlagos béremelését, sokan rácsodálkoztak, hogy lám ily kevéssel is beérik a nemzet napszámosai. További követelésük nyilván összefüggésben van a kormány döntésével, mely szerint az egészségügyi dolgozók jelentős béremelésére telik a költségvetésből, a pedagógusok meg érjék be morzsákkal. Nem arról van szó, hogy vitázzunk azon, ki a fontosabb, az orvos, tanító vagy az egészségügyi nővér, hisz az egyik életet ment, gyógyít, a másik meg embert nevel. Az arányok és mértékek indulatokat válthatnak ki, s az egyik társadalmi réteg a másikkal szemben sérelmet vélhet. Nem fognak sokat keresni az egészségügyi nővérek és az orvosok ezután sem. Mégis, ha összehasonlítjuk a nővérek béremelés utáni kereseti lehetőségét a tanítók emelés utáni fizetésével, akkor bizony az arányok egy kicsit elszomorítóak. Mind a kezdő, mind a több éves gyakorlattal rendelkező egészségügyi nővér bére jóval meghaladja azonos kategóriában lévő pedagógus kollégájáét. Hangsúlyozom, így sem fognak sokat keresni, és mindenképpen megérdemlik a béremelést. De a pedagógus nem érdemelné meg? Jogos részükről a sérelem, hisz a jobb esetben elsőfokú főiskolai végzettséggel rendelkező egészségügyi nővérek bére mintegy 1,4-szerese a pedagógusbéreknek. Őket viszont a jogszabály másodfokú főiskolai végzettségre kötelezi. Valahogy nincs ez így rendjén. Úgy tűnik, az utóbbi 3-4 évben a kormányzat elhanyagolta az egészségügyi dolgozók és pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülését. Nem biztos, hogy a gazdasági és pénzügyi válsággal sújtott helyzetben a nyomásgyakorlás, a zsarolás a munkabeszüntetések a legjobb módszerek. A kormánynak viszont – legyen az a jelenlegi, vagy március 10-e utáni – rendszerbeli megoldást kell találnia, mert látju,k mennyire sérülékeny egy ország, ha az egészségügyi dolgozók, esetleg a pedagógusok nyomásgyakorló követelésekkel állnak elő anyagi helyzetük javítása érdekében. Az egészségügy és oktatásügy minden társadalom életében kulcsfontosságú területek. Megoldást kell találni a jogos követelések orvoslására, hisz egészséges, szakmailag jól felkészült emberek közössége tud csak megfelelő jövőképet felvázolni, s mi több, megvalósítani. Hisz mi, magyarok is gyakran mondjuk: legdrágább kincsünk az egészség, s legnagyobb hatalmunk a tudás. Nagyon úgy néz ki, hogy mindkettő biztosításához pénz kell, s nem is kevés.
Szigeti László, az MKP oktatási és kulturális alelnöke
