Szülőfalujában, Hegyesmajtényban (Mojtín) katonai tiszteletadás mellett temették újra Skultéty László magyar huszár földi maradványait. Magyarország és Szlovákia hadseregének képviselői is beszédet mondtak a szertartáson. (Frissítve a magyar felirattal és képgalériával)
Az 1831-ben, 81 éves katonai szolgálat után elhunyt Skultéty újaradi sírjának megnyitása, kihantolása és nemzetiségének kérdése élénk vitát váltott ki Magyarország és Szlovákia között.
Az újratemetésre a majtényi templom kertjében került sor. A sírnál emelt emlékmű felirata négy nyelven szól Skultétyról, szlovákul, magyarul, angolul és németül. A magyar felirat nyelvhelyességi hibákat tartalmaz. Több helyen hiányoznak az írásjelek, stilisztikai hibák és elírások is vannak, pl. „… a katonai karrier scúcspontján…”. Az Alfahír portál érdeklődésére Balogh Csaba nagykövetet elmondta, nekik csak akkor mutatták meg a feliratot, amikor már nem lehetett változtatni rajta. A diplomata ígéretet tett rá, hogy a polgármester engedélyével kicserélik és kijavítják a magyar feliratot.
A temetést megelőző egyházi szertartás a helyi templomban volt, a misét František Rábek és Tomáš Gális megyei püspök celebrálták.
A temetésen részt vett Balogh Csaba, Magyarország szlovákiai nagykövete és Orosz Zoltán altábornagy, vezérkarifőnök-helyettes is. Orosz beszédében emlékeztetett a szlovák és magyar történelem összefonódására, a két nemzet sorsközösségére. Skultéty is ezt igazolja, a huszár magyar anyanyelvén kívül beszélt szlovákul, németül és latinul is. Orosz szerint az a tény, hogy a szlovák fél Magyarországra is küldött meghívókat a temetésre, enyhíti azt a körülményt, hogy az előzmények szervezéséből a magyar felet kihagyták. A Jobbik Magyarországért mozgalom küldöttsége – Szávay István országgyűlési képviselő vezetésével – is részt vett az újratemetésen, a szervezők a mozgalom zászlajának használatát megakadályozták, de a magyar zászló ott lobogott a kezükben.
A szlovák hadsereg részéről Peter Vojtek vezérkari főnök mondott beszédet.Méltatta Skultéty László életútját, mint az elkötelezettség példáját. Hamvai hazakerülését isteni gondviselésnek minősítette.
A földi maradványok elszállítása kultúrtörténeti veszteség Aradnak
A Duna Televízió riportja (Kárpát expressz) szerint ma már Aradon is csak kevesen tudják, ki is volt Skultéty László strázsamester, zászlóvivő, akinek május végéig az újaradi római katolikus temetőben volt a végső nyughelye. inkább csak zz idegenvezetők és a helytörténészek tartották számon a sírját. Ujj János helytörténész értetlenül áll az események előtt: „150 valahány éven keresztül nyugodott Aradon, 1831-től, hogy miért kellett megbolygatni a sírját, arra választ nem tudok adni” – mondta. Az exhumálás a nyilvánosság kizárásával, a magyar fél megkérdezése nélkül történt. „Engem utasítottak, hogy ássam ki a huszárt. Ástam, megtaláltam a fél koponyát, a lábszárcsontot és néhány gombot” – mondta Dezideriu Bencic temetőgondnok. Skultéty javainak egy részét szülőfaluja római katolikus közösségére hagyta, ebből épült a templom is. Aradon többen úgy gondolják, hogy az újaradi katolikus plébános indítványozta Skultéty hazavitelét, mondván, hogy úgysem fizet senki a sírhelyért. A pap nem volt hajlandó a Duna Televíziónak nyilatkozni. A történteket a városvezetés tétlenül nézte. „Maga a procedúra tőlünk független körülmények között volt végigjátszva” – mondta Bognár Levente alpolgármester. Az újaradi sír nem minősült hadisírnak, így nem védte az azokra vonatkozó államközi egyezmény sem.
{iarelatednews articleid=”40368,40331,40169,40235,40196″}
