A Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya tisztújító konferenciát hívott össze Rimaszombatban június 25-én. Értékelték a 2011-2015-ös időszakot, és megfogalmazták a 2016-2019-es időszak célkitűzéseit.
A konferenciát megtisztelte jelenlétével Bitay Levente, Magyarország Kassai Főkonzulátusának konzulja, Balog Gábor, a Csemadok regionális alelnöke, Rigó László, Rimaszombat alpolgármestere, a Tompa Mihály Alapiskola- és Tompa Mihály Református Gimnázium igazgatói, Orosz István és Sebők Attila, valamint a Via Nova Ifjúsági Csoport országos alelnöke, Cziprusz Zoltán.
A meghívott vendégek közt Orosz István, Sebők Attila, Cziprusz Zoltán (Fotó: HE)
Bitay Levente konzul köszöntőjében futballrajongóként kitért a vasárnapi magyar-belga meccsre: „Reméljük örömteli pillanatokat élhetünk meg, és erőt meríthetünk majd a futballsikerekből. Sokan nem hittek abban, hogy a magyar válogatott sikeres lehet, s így vannak ezzel a Felvidéken is, nem hisznek az emberek önmagukban” – vont párhuzamot. Hangsúlyozta az anyanyelv megőrzésének a fontosságát. Kitért még a választásokra is, mely során a Csemadok nagyban segítette a Magyar Közösség Pártjának a kampányát.
Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az eredményeket a politológusok elemzik ugyan, de felhívta a figyelmet egy, a felvidéki magyarságot érintő veszélyre: a Most-Híd szimpatizánsai és párttagjai között nagyon sok a magyar-szlovák vegyes identitású, ami az asszimilációt erősíti. Ez Gömörben, ahogy Kassán, is előrehaladott állapotban van, és egyre nagyobb veszélyt rejt. „A Csemadok életében is meghatározó, hogy hozzásegítsen az asszimiláció megállításához” – szögezte le Bitay.
Bitay Levente konzul az anyanyelv megőrzését hangsúlyozta (Fotó: HE)
Tóth Csilla, a Csemadok Területi Választmányának az elnöke beszámolt az elmúlt négy év tevékenységéről. „A gazdag múlt büszkeséggel tölt el, és egyben kötelez. Kötelez az elődeink által létrehozott és képviselt értékek megtartására és megerősítésére, több éves, sőt évtizedes hagyománnyal bíró rendezvényeink továbbéltetésére, új ötletek kipróbálására” – mondta. Kifejtette, a területi választmány irányításával három alapvető területen folyik a munka: a szervezeti élet megtartása, a közművelődési munka és az amatőr művészet pártolása.
Tóth Csilla, a TV elnöke az igényes kultúra biztosítását tartja fontosnak (Fotó: HE)
A szervezeti élet alappillére a taglétszám szinten tartása, illetve növelése. A rimaszombati területhez 21 tagszervezet tartozik, összesen 1859 fős taglétszámmal működnek. A legnagyobb és legaktívabb szervezetek közé tartozik a rimaszombati, a nagybalogi, az ajnácskői, a bátkai és a tamásfalai alapszervezet. Lelkes vezetők állnak az élükön, megtalálják az együttműködést az önkormányzattal és az egyházzal.
A tevékenységek közül kiemelkedik a rimaszombatiak Fonóka napközis tábora, a Gömöri Kórustalálkozó megszervezése, a tamásfalaiak szilveszteri és farsangi báljai, a városszépítő akció. Külön említést érdemel Ajnácskőn a Váralja Fesztivál, Almágyban a Gortvavölgyi Hagyományőrző Ünnepség, Nagybalogon a Gyöngyösi István emlékműsor és emléktúra, Gesztetén a falusi farsangoló, Détérben az elnökök találkozója, Bátkában a Pósa Lajos emlékévhez kapcsolódó programok, és Mács József író köszöntése.
„Szép színfoltja egy-egy falu életének a népdalkörök, asszonykórusok működése. A kulturális élet is azokban az alapszervezetekben a legmagasabb színvonalú, ahol kultúrcsoportok működnek. Ezek megtartó, éltető és összetartó ereje fontos. Fontosnak tartom a rendezvények iránti igények felmérését, új ötletek megbeszélését” – mondta Tóth Csilla.
Povinszky Elvira, a TV titkára gazdasági beszámolót tartott (Fotó: HE)
A közművelődési munkába is jelesen kapcsolódik be a rimaszombati terület. Kiállításokat, előadásokat, könyvbemutatókat, konferenciákat szerveznek, jeles évfordulókat ünnepelnek meg. Az amatőr művészeti munka terén pedig kiemelt a vers- és prózamondó versenyek, irodalmi vetélkedők, képzőművészeti versenyek megszervezése, hagyományőrző csoportok seregszemléje, gyermekszínjátszók fellépéseinek a szervezése. Feleden szervezik a Területi Gyermek Folklórfesztivált, Sajógömörön a Czinka Panna Fesztivált, változó helyszínnek a Gömöri Magyarok Kulturális Ünnepélyét, Rimaszombatban a Győry Dezső Kulturális Napokat tartják. E téren a regionális rendezvények mellett felvállalják az országos találkozók megszervezését is, úgy mint Tompa Mihály Országos Verseny vagy a Ferenczy István Képzőművészeti Verseny.
„Ezúttal is szeretném megköszönni mindazoknak, akik aktív hozzáállásukkal részesei a szervezeti életünknek, ennek az együttműködésnek köszönhetően lett munkánk tartalmas és értékelhető” – nyilatkozta Tóth Csilla. Végül kifejtette: „Az utóbbi évek habkönnyű szórakozás és szórakoztatás irányába terelték a közművelődési munkát. A leginkább fájó, hogy a fiatalokat az igénytelen szórakozásra, szabadidő eltöltésre ösztönzik a kommersz kínálatok. A helyzeten csak akkor változtathatunk, ha mindezek ellenpólusaként igényes művelődést és kultúrát biztosítunk anyanyelvünk tisztaságának és hagyományaink sokszínűségének megőrzésével.”
Dolgoznak a küldöttek, szavazás (Fotó: HE)
Távlati tervként szorgalmazta a taglétszám bővítését, a stagnáló alapszervezet újraélesztését, a kistérségi összefogást a tornaljai és nógrádi területi választmányokkal, a nemzetközi kapcsolatok kialakítását, s nem utolsósorban az utánpótlás biztosítását, a fiatalok, diákok bekapcsolását a Csemadok szervezeti életébe.
A területi konferencia újra bizalmat szavazott Tóth Csilla elnöknek, a következő négyéves időszakra Agócs Ildikó (Gömöralmágy), Albert Éva (Gesztete) és Cerovsky Gyula (Rimaszombat) személyében választották meg az alelnököket. A Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának további tagjai: Ádám Zsolt (Péterfala) – új tag, Csank Tímea (Détér), Csirmaz Miklós (Rimaszombat), Csobo Zsuzsanna (Feled), Horváth Zsuzsanna (Rimaszombat), Pál Csaba (Nagybalog) – új tag, Sebők Valéria (Rimaszombat).
