Hosszú vegetálás után Zselíz mintha ébredezne „Csipkerózsika álmából”, s egyre több pozitívum hallható, látható. Kezdődött a közvilágítás előnyös revitalizációjával, a közterek megújulásával, most pedig a „SES” ügye is rendeződni látszik. A választási ciklus felénél járunk, ezért Juhász András polgármestert kértük meg, hogy értékelje az elmúlt két évet.
Hogy látja hivatali ciklusának a felét? Azt találta, amit várt? Az elképzelései szerinti irányban halad Zselíz?
Amikor átvettem a hivatalt, kissé meglepődtem a belépésemkor, mert bár sejtettem, hogy nincs minden rendben, de voltak helyzetek, melyekre még én sem számítottam. Így a munkánk elején a város anyagi helyzetének a stabilizálását tűztük ki célul, hogy átlássuk a valós állapotokat. De sok falba ütköztünk, s a kezdetekben rengeteg váratlan problémával szembesültünk, de hála Istennek megbirkóztunk a feladatokkal.
A szűkebb városvezetésben le vannak osztva a szerepek, hogy a realista, az optimista, és néha a szkeptikus meglátások, vélemények kiegészítsék egymást, s tegyék dinamikussá a csapatot. Hihetetlen volt, hogy a belépésünkkor mínusz 9 ezer euró volt a város számláján (pontosabban nem volt), ezért válságintézkedések sorát kellett meghozni, s átszervezni, optimalizálni a város működését. Ez mostanra nagyjából egyensúlyba került, s jelen pillanatban 900 ezer euró van a város számláján, de természetesen ez sok mindent tartalmaz, ezt most nem szeretném részletezni (például az esetleges projektek 5%-os önrészeit ebből finanszírozzuk).
A városközpont (Kép: www.zeliezovce.sk)
A stabilizálás mellett pedig sikerült olyan létfontosságú dolgokat is megoldani, mint a közvilágítás komplett revitalizációja, az ipari park fejlődése feltételeinek a megteremtése. Ugyanis évek óta itt van a német bútorgyár, mégsem növelte a kapacitását, nem terjeszkedett. Kiderült, hogy azért nem, mert nincs megoldva a főútról a letérő a teherkocsiknak, ezért ezt a hiányosságot kívántuk megoldani. Azóta több csarnok is épült, és továbbiak is tervben
vannak.
A másik kardinális pont a volt SES gépgyár épületének a helyzete, melyhez bár a városnak szinte semmi köze, mégis a várost érintette legérzékenyebben, hogy üresen tátong. Korábban a Jaguar-Land Rover gyár mutatott érdeklődést iránta a Nyitrán épülő gyáruk egyik beszállító üzemeként, de végül mégsem a zselízi letelepedés mellett döntöttek. Ezután újabb lehetőségek után néztünk, így jutottunk el egy ismerősömön keresztül a holland Yssel Steel vállalathoz, mely végül meg is vásárolta a telephelyet. Főleg közutakhoz és épületekhez fognak vasbeton elemeket gyártani. Egyik legnagyobb partnerük a Strabag. Már most 40-50 embert alkalmaznak, de ígéretük szerint egészen 350-re kívánják emelni a létszámot, mert nemcsak gyártják a paneleket, hanem szerelik is, úgyhogy komoly munka folyik majd itt. A számukra szükségtelen épületeket már el is kezdték lebontani, helyükre újabb nagy csarnokokat, az út mellé pedig egy irodaházat fognak építeni, az egész területet pedig zöld sávval körülvenni.
Az Esterházy-kastély (Fotó: Magát Róbert)
Ugyanakkor más beruházók is érdeklődnek, de ezzel kapcsolatban még nincs konkrétum. Annyit elárulhatok, hogy görög és ír érdeklődők is vannak egyéb barna zónák iránt. Viszont az érem másik oldala, hogy míg 327 munkanélküli van a városban (ebből 220 nő), addig egyes területek nálunk is munkaerőhiánnyal küzdenek. Nincs megfelelő szakképzett munkaerő, amit ugyancsak meg kell oldanunk. A vállalat várja ácsok, betonkészítők, hegesztők és gépkezelők jelentkezését.
A munkahelyteremtésen túlmenően pedig fontosnak tartottuk és tartjuk a város lélekszáma csökkenésének a megállítását. Sokan hagyták el Zselízt az elmúlt években, részben a munkanélküliség, részben a lakások hiánya miatt. Tavaly sikerült átadni azt a 32 lakást, melyeket már korábban felépítettek, de bizonyos problémák merültek fel, melyeket rendezni kellett. A legújabb statisztikai adatok is azt jelzik, hogy a város lakosságának a fogyása szerencsére megállt. Remélhetőleg elkezdődik a gyarapodás is.
Ehhez viszont új lakásokra is szükség lenne.
Így van, ezért több építkezési terület kialakítása is folyamatban van az érdeklődők számára, illetve megvizsgáljuk a város közepén üresen álló terület lakásokkal való beépítésének a lehetőségét is, mely ugyancsak régóta tervben van. Hasonlóan rendezni szeretnénk a munkásszálló és a szükséglakások épületének a helyzetét is, s ezeket ugyancsak városi célokra kihasználni.
Egy lehetséges üzletközpont látványterve (Kép: zeliezovce.sk)
Úgy hallani, hogy egy üzletközpont létesítése is kilátásban van erre a területre…
Valóban van érdeklődő a terület iránt, és egy konkrét üzletközpont megvalósítási kérelme is beterjesztésre került, de határozat még csak arról született, hogy a telket eladjuk. A mostani beruházó egy L-alakú épületkomplexum felépítését kínálta fel, melyben több üzlethelyiség létesülne. (A lehetséges érdeklődők közt a Billát, a DM-et, a Jysket, a Deichman-t és a KIK-et emlegetik, de felmerült egy kínai érdeklődő is – a szerk. megjegyz.) A hivatal megteszi az értékesítéssel kapcsolatos lépéseket. Viszont további befektetők is jelentkeztek azóta, akik már korábban is érdeklődtek a terület iránt.
Az elképzelésünk, hogy az esetleges épület beleilleszkedjen a városképbe, ahol üzletek, parkolóhelyek, pihenőzóna, zöldövezet, esetleg játszótér is helyet kap majd. Meglátjuk, hogyan sikerül megegyezni a befektetőkkel a kritériumokat illetően.
Politikailag hogy van megelégedve a képviselőkkel? Kívülről úgy látszik, a döntéshozó többség ön mellett áll, és támogatja az ötleteit, munkáját.
Igyekszem jó viszonyt kialakítani mindenkivel, s arra törekszem, hogy akik más véleményen vannak, azok is közeledjenek egymáshoz. Másfél-két év kellett, hogy meggyőzzük egymást arról, hogy közösen, együttes erővel érdemes tenni bármit is. Engem meglepett, hogy a képviselők a kezdetben úgy álltak a kezdeményezésekhez, hogy a hivatal előterjesztett egy anyagot, amit ők véleményeztek, vagy kritizáltak. Önálló ötlettel, kidolgozott beterjesztéssel viszont kevesen álltak elő. Tudatosítani kell, hogy az önkormányzat egy egység, mely önmagát kormányozza. Egy ilyenben nem lenne szabad, hogy ének, meg ők legyenek, hanem csakis mi vagyunk!
A SES-gépgyár (Kép: kancelárie.sk)
Bár elvileg az építkezések, városfejlesztések nem függnek össze szorosan a kulturális élettel, mégis mintha ezen a téren is elmozdulást érzékelnénk. A civil szervezetek, ha nem is virágoznak, de egyre jobban működnek, és olyan rendezvényeket valósítanak meg, melyek mind több embert mozgatnak meg. Sajnos a zselíziekre ilyen téren inkább a passzivitás volt eddig jellemző. Hogy látja ezt?
Tudatosítani kell, hogy a városfejlesztéshez szükségszerű a kulturális kibontakozás is. Ezért a kereteinkből lehetséges maximális módon támogatjuk a kultúrát, illetve a civil szervezetek működését. Ennek egyik konkrét jele, hogy visszaállítottuk azt az intézkedést, hogy a város egy keretcsomagból minden évben támogassa a civil szervezeteket. Idén 9 000 eurót osztottunk szét közöttük.
Valóban van érdeklődő a kastélyra?
Nagyon óvatosan fogalmaznék a kastélyról, mert ez különösen érzékeny téma a zselíziek körében. Rögtön a beiktatásom után adódott egy lehetőség a kastély renoválására. Szinte el sem hittük, hogy még el sem kezdtük a munkát, s az ajtón kopogtat a megoldás. A határidő viszont nagyon szűkös volt, ennek ellenére rögtön nekiláttuk a projektnek. Ahogy viszont kezdtük intézni a hátterét, azzal kellett szembesülnünk, hogy nincs tervdokumentáció, nincsenek előkészített anyagok, csak látványtervek, így a lehetőség akkor el is úszott. Vannak érdeklődők, vannak elképzelések, de sajnos a kastély állapota olyan rossz, hogy legalább 3,5 millió euróra lenne szükség a helyrehozásához. Önerőből elvégeztünk pár kozmetikai intézkedést az épület frontoldalán, ezt a jövőben is folytatni kívánjuk apró lépésekben. Úgy lenne ideális, ha egy igazi művészeti központtá válna, ahol helyet kaphatnának városi intézmények is, például. a könyvtár. Felhívtuk több befektető figyelmét a lehetőségre, konkrétumot viszont még nem mondanék.
A beépítendő terület (Kép: zeliezovce.sk)
További fájó pont a zselíziek számára a volt magyar gimnázium épülete, ezzel mi a helyzet? Meg kívánja venni a város?
Nyitra megyével is folytattunk már tárgyalásokat az objektumról és Csenger Tibor képviselő úrral is többször beszéltünk a lehetőségekről. Komoly terveink vannak, amelyeket egyelőre óvatosan említek, de városunk és a térség statisztikai adataiból kiindulva az tapasztalható, hogy bár munkanélküliség van, szakképzett munkásokból ugyanakkor hiány tapasztalható. Ezt egy szakközépiskolával lehetne megoldani, aminek tökéletes helyszíne lehetne az épület, de egyéb városi intézmény is elképzelhető lenne benne, ha a város tulajdonában lenne.
Milyen tervek vannak jelenleg kilátásban?
Több projekten is dolgozunk, de korai lenne beszélni róluk. Fontos lenne kivitelezni a város teljes csatornahálózatának a kiépítését, ugyancsak égetően fontos a magyar alapiskola rekonstrukciója, melyre szintén kilátásban van egy kedvező projekt, ahogy a T 18-as tornaterem is újra használható lett, de a teljes felújítását tűztük ki célul. Ugyanakkor rendezni kell az óvodák helyzetét is, mivel rendre kicsi a kapacitásuk. De említhetném a városháza és a szabadidőközpont szigetelését, rekonstrukcióját, illetve a főtér megújítását, a kerékpárút hálózatának teljeskörű kiszélesítését, vagy éppen a hajdani bölcsőde intézményének a visszaállítását is. Mindemellett meg kell említeni, hogy jövőre 100 éves lesz a zselízi sportélet, ezért a stadion épületegyüttesét is rendbe szeretnénk hozni, hogy méltó legyen az évfordulóra.
Pályázat útján támogatást nyertünk az illegális szeméttelepek felszámolására, illetve egy hulladékgyűjtő kocsi és egy építkezési hulladék feldolgozására szolgáló gép beszerzésére is, mely nagy segítségére lesz a lakosságnak, hiszen mostanáig súlyos összegeket kellett fizetni az ilyen hulladék elszállításáért. Olyan elképzelések is vannak, mint a fürdő újbóli üzembe helyezése, bár ezen a téren nagy a konkurencia a környéken, de elképzeléseink szerint legalább olyan formában újra működnie kellene a fürdőnek, mint valamikor, hogy a helyi lakosok igényeit ki tudja szolgálni. Elképzelhető, hogy erre egy határon átívelő projekt keretén belül nyílik majd lehetőség.
Többször felmerült már a kultúrház fejlesztésének az igénye is. Az objektum ugyanis nem rendelkezik konyhával, ami nehézségeket okoz, mert a helybeli potenciális bérlők a környező falukba mennek lagzit vagy egyéb eseményt tartani.
Szóval rengeteg elképzelésünk van, melyek megvalósulása nem minden esetben csak rajtunk múlik, de már látjuk a fényt az alagút végén. Azt a szemléletet igyekszem meghonosítani, hogy mindig azt vizsgáljuk, mit hogyan lehet megvalósítani, ne pedig azt, hogy mit miért nem lehet. Ha ezt tudatosítjuk, akkor sikeres lesz Zselíz.
