Hozzáadott érték – Nők a közép-kelet-európai gazdaságért címmel tartottak konferenciát április 5-én Pozsonyban, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének épületében. A rendezvényt Néveri Varagya Szilvia, a Magyar Nemzeti Kereskedőház érsekújvári irodájának vezetője, a konferencia szervezője nyitotta meg.
A konferencia célja lehetőséget biztosítani a gazdasági szereplők közötti tapasztalatcserére. A résztvevők válaszokat kerestek arra, hogyan segíthetik a nők a régió fejlődését.
Szabó József, Magyarország Pozsony Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője elmondta, azoknak a nőknek szervezik, akik a gazdasági életben és a közéletben aktívak. Nem ez az első ilyen konferencia, több helyszínen tartottak hasonlót a Kárpát-medencében. A szlovák statisztikák szerint nagy különbségek alakultak ki a férfiak és a nők átlagbérezésében. Tegnap volt egy világnap, amelynek célja, hogy a nők háztartásban eltöltött munkaidejét is vegyék számításba, mert az adatok szerint a nők otthon kétszer annyit dolgoznak, mint a férfiak – emelte ki Szabó József.
Szabó József (Fotó: Neszméri Tünde)
A mi régiónk nem tudja úgy kezelni a női kérdéseket, mint nyugaton
Horváth Viktória, a kiemelt külgazdasági kezdeményezésekért felelős nagykövet megnyitójában elmondta: Magyarországon egyre több szó esik arról, hogyan lehetne a nőket bevonni az atipikus szakmákba. Hiába csökkent a munkanélküliség, ha a férfiak és a nők között óriási a bérezési különbség. A volt jugoszláv államokban a nők nagyon harciasak, ott egymással kötnek üzleteket. Nekik már 25 éve szervezeteik voltak, és kiállnak jogaikért.
A mi régiónk pedig nem tudja úgy kezelni a női kérdéseket, mint nyugaton, pedig arra volna szükség. Magyarországon az EMMI családbarát programja előrelépést hozhat abban, hogy a nők foglalkoztatása javuljon. Nehéz lesz gazdaságpolitikai koncepciókban gondolkodni nők nélkül. Nem vagyunk ugyanolyanok, nem is akarunk azzá válni, csak azt mondjuk, velünk együtt kell megoldani a problémákat – emelte ki Horváth Viktória.
Horváth Viktória (Fotó: Neszméri Tünde)
Vannak olyan régiók, például a Kárpátalja, ahol a férfiak 60 százaléka hiányzik – vagy azért mentek el, hogy ne kelljen katonának állniuk, vagy azért, mert másutt dolgoznak, hogy megéljen a család. Azon múlik, mennyien maradnak a szülőföldön, hogy az asszonyok milyen döntést hoznak, milyen erősek tudnak maradni, mennyire kitartóak – véli Horváth Viktória.
A Felvidéken is elindul a másutt már jól bevált program
Jáger Diána, a határ menti gazdaságfejlesztési programok főosztályának vezetője a kormány határon túlra nyújtott támogatásáról szólt, mivel Magyarország célja, hogy a magyarok otthonmaradását támogassa. Ezért elindította a gazdaságfejlesztő programot, hiszen ahhoz, hogy otthon boldoguljunk, szükség van a jó gazdasági alapokra. A tavalyi évben a Vajdaságban és a Kárpátalján már nyújtottak támogatásokat. Az idei évben Felvidéket, Erdélyt, Muravidéket, Drávaszöget is támogatják.
Jáger Diána (Fotó: Neszméri Tünde)
Vajdaságban az Alapítványnak Szabadkán van a központja és további nyolc városban van irodája. Tavaly 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást irányoztak elő. 2017 célkitűzése, hogy olyan nagyvállalkozásokat támogassanak, amelyek a foglalkoztatottak számával az egész régióra hatással vannak.
Kárpátalján 2016-ban kétmilliárd forintot osztottak ki, az idei évben több mint 5 milliárd forintot szánnak erre a programra. Itt is egy alapítvány koordinálja a pályázatokat. Öt irodával működik a hálózat. 2017-ben újabb kispályázatokat és a nagyobb vállalkozásoknak szóló pályázatokat fognak kiírni.
Néveri Varagya Szilvia (fotó: Neszméri Tünde)
A horvátországi Muravidéken 500 millió forinttal indul a program, hasonlóan mint másutt, elsősorban mezőgazdasági és idegenforgalmi célokra. Erdélyben Maros megyében hirdetnek először programot, itt még csak az előkészületeknél tartanak.
A Felvidéken pedig folyik az intézményi keret tisztázása, keresik a partnert. Egymilliárdos keretösszegre szeretnének pályázatot kiírni, először csak kispályázatokat. Valószínűleg a Felvidéken is mezőgazdasági fejlesztésre, kis- és középvállalkozóknak, valamint a turizmus fejlesztésére fognak fókuszálni. Ilyen fajta támogatás még nem volt a határon túli magyarság számára. Ezért ez egy nagyon fontos program a megmaradás szempontjából – mondta el Jáger Diána.
Segíteni a munkaerőpiacra való visszakerülést
Landwehr Klára, a Budapesti Kereskedelmi Iparkamara német szakmai vezetője megoldandó problémának nevezte, hogyan sikerül a gyermekvállalás után visszatalálni a nőknek a piacra, valamint, hogy az 50 év feletti nők hogyan találnak munkát maguknak. Az EMMI elindított olyan programokat, amellyel segítik a munkapiacra való visszakerülést.
Landwehr Klára (Fotó: Neszméri Tünde)
Apró Adrienn, a Magyar Nemzeti Kereskedőház, Közép-európai Hálózat Kft. operatív igazgatója előadásában kitért arra, fel kell mérni, mire van igény, majd azokat az igényeket kell kielégíteni. Közel 60 országban van magyar kereskedőház, 22 regionális iroda működik a Kárpát-medencében. Ehhez kapcsolódik a 8 magyarországi iroda, amelyek feladata, hogy üzleti partnereket találjanak Magyarországon és külföldön. A magyar kormány számára fontos a magyar-magyar kapcsolat és ehhez fontosak a gazdasági kapcsolatok.
Apró Adrienn (Fotó: Neszméri Tünde)
Az idei évben már gazdasági konferenciát és kiállítást is szerveztek, ahol a kárpát-medencei vállalkozók mutatkozhattak be. Az volt a cél, hogy a vállalkozók megbeszéléseket folytathassanak egymással és üzletet köthessenek. A jövő évben is szeretnének ilyen kiállítást szervezni.
A siker alapja, hogy ösztönözzük a párbeszédet
Jaczewska Beata, a Visegrádi Alap igazgatója az alap pályázati lehetőségeiről szólt. A nők igenis sokat tehetnek a társadalom jobbá tételéért. A nők szélesebb körben vizsgálják az összefüggéseket – véli az igazgató. A nők rugalmasabbak is, jobban tudják kezelni a váratlan helyzeteket. A pozsonyi iroda vezetőjeként tud segíteni, céljuk a V4-es országok együttműködésének, valamint a helyi kezdeményezéseknek a támogatása. Különböző kulturális rendezvényeket is támogatnak.
Jaczewska Beata (Fotó: Neszméri Tünde)
Az alap egy új támogatási rendszeren dolgozik, egyszerűsíteni szeretnék azt, de ezeket a külügyminisztériumoknak még el kell fogadniuk. A visegrádi országokat érintő programok élveznek prioritást, elsősorban ezeket a kezdeményezéseket fogják támogatni. Tisztában van azzal, hogy a nők oktatása és továbbképzése is nagyon fontos, ezért ha a nők helyzetének javításán túl gazdasági és közéleti hozadéka is van egy programnak, azt még szívesebben támogatják majd.
Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió elnöke a hálózatépítésről szólt. Előadása elején cáfolta azt a nézetet, hogy a nők nem tudnak együtt dolgozni. Szerinte, ha az ember elismeri, miben van az erőssége, akkor el tudja fogadni a hiányosságait is, és akkor olyan személyt keres munkatársnak, aki abban erős, amiben neki hiányosságai vannak. 2013-ban alapították meg az Uniót, 14-en voltak, mindenki más területhez értett. A jó vállalkozás alapja, hogy ösztönözzük a párbeszédet, kommunikálni kell egymással. A nőknek szükségük van megerősítésre. Fontos, hogy megfogalmazzuk a céljainkat. Mindenütt ott kell lennünk, hogy segíteni tudjunk magunkon, és nem szabad félni.
Batthyány-Schmidt Margit (Fotó: Neszméri Tünde)
Három év alatt 20 hazai és nemzetközi rendezvényen vettek részt, kiemelten fontos számukra a saját kezdeményezés és szervezés. Az a céljuk, hogy a vidéki nőket is bevonják a közéletbe, hiszen akkor egészséges a magyar vidék, ha egészségesek a magyar vidéki nők.
Mitől lesz valakinek karrierje?
Szabó Eszter címzetes docens, a Budapesti Gazdasági Egyetem munkatársa előadása elején feltette a kérdést: mitől lesz valakinek karrierje? A teljesítmény tíz százalékot tesz hozzá a karrierhez. Harminc százalék az image, és a sikerhez hatvan százalékban van szükségünk a nyilvánosságra.
Véleménye szerint fontos a digitalizáció, amivel az egész világot el tudjuk érni, ki tudjuk alakítani a kapcsolati rendszerünket is. A mi régiónkban csak a vállalatok egy részének van digitális stratégiája. Amelyik régió segít a digitális átalakításban, az a nyertes. A digitális jelenlét nagyon fontos, de a személyes jelenlét, kapcsolatok nélkül nem lehet kiépíteni jól egy kezdeményezést, vállalatot.
Szabó Eszter (Fotó: Neszméri Tünde)
Horváth Viktória zárszóként arról beszélt, hogy jó családtámogatás és férfitámogatás nélkül nehéz a női problémákat megoldani. Ezeket a kérdéseket azonban a gazdaságpolitika felől is érdemes megközelíteni.
Néveri Varagya Szilvia a rendezvény végén bejelentette, hogy egy polgári társulás létrehozásával szeretnék segíteni a jövőben a felvidéki magyar női vállalkozókat.
