A tavaly szeptemberben elfogadott ukrán oktatási törvény után, amely ellen a felvidéki magyar szervezetek is felemelték szavukat, most nemzetiségi törvényt készít elő az ukrán parlament. A tervezet ellen a magyar és a szlovák szervezetek is tiltakoznak. Hiszen a kisebbségek másod-, illetve harmadrendű állampolgárokká válnak a jogszabály következtében.
Nyílt levélben kéri Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnöktől Ukrajna előkészületben lévő nemzetiségpolitikai koncepciójának egyeztetését a nemzeti kisebbségekkel és a dokumentum-tervezet elküldését a Velencei Bizottságnak véleményezésre Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője – adta hírül az MTI.
Az MTI-hez eljuttatott levél szerint a nemzetiségpolitikai koncepció tervezetével kapcsolatban az ukrajnai nemzetiségek szervezetei számos kérdést és javaslatot megfogalmaztak, ugyanis a dokumentum a jelenlegi formájában ellentmond Ukrajna alkotmányának és törvényeinek, és másodrendű állampolgárokká degradálja a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyeket.
Brenzovics László levélben fogalmazta meg kifogásait, de a kárpátaljai magyar szervezetek és egyházi közösségek közös nyilatkozatban is tiltakoztak „Ukrajna állami etnonacionális politikájának koncepciója” tervezete ellen.
Közös tiltakozás
A nyilatkozatot dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, dr. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, Majnek Antal, a Kárpátaljai Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi (Magyar) Esperesi Kerületének esperese írták alá.
„A tervezet kidolgozása céljából életre hívott bizottságban a nemzetiségek képviselői nem kaptak helyet, ami azt vetíti előre, hogy ismét a nemzetiségek képviselőinek érdemi bevonása nélkül akarnak a létüket alapvetően befolyásoló döntéseket hozni” – olvasható a tiltakozó levélben. A dokumentum kidolgozói a több évtizedes szovjet elnyomásra hivatkozva készítik elő a tervezetet, de a kisebbségek jogait nem veszik figyelembe. Ukrajna polgárait négy kategóriába sorolják, annak alapján, hogy mennyire veszélyeztetett az anyanyelvük, a kárpátaljai magyarság a románokkal, a lengyelekkel és a szlovákokkal együtt szerintük a harmadik kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy az ötödik osztálytól át kell térni az ukrán oktatási nyelvre iskoláikban, ugyanis anyanyelvük nem veszélyeztetett. A tervezet államalkotó népnek csupán az ukránt tekinti.
Osztályterem (fotó: pixabay.com)
„A szövegben szereplő integráció kifejezés valójában az ukrán etnikumba történő asszimilációt takarja. (…) A dokumentumból teljességgel hiányoznak azok a jogszabályi szinten garantált tényezők, amelyek alapvető fontosságúak a kisebbségek megmaradása szempontjából: az anyanyelvű oktatás lehetősége, a nemzeti kulturális autonómia biztosítása, a hagyományos letelepedési terrénum, a történelmi vallás-felekezeti lét megőrzése stb.” derül ki a szervezetek tiltakozó nyilatkozatából.
A nyilatkozatot aláíró szervezetek a koncepció tervezetét diszkriminatívnak, és Ukrajna Alkotmányával, hatályos törvényeivel és nemzetközi kötelezettségvállalásaival összeegyeztethetetlennek tartják.
Alkotmányellenes tervezet
A Kárpáti Igaz Szó internetes kiadása megkereste dr. Tóth Mihály alkotmányjogászt, az UMDSZ tiszteletbeli elnökét, aki kifejtette: „a hatályos jogi normatívák Ukrajnában a nyugati demokráciában általánosan elfogadott elveken alapulnak a többségi nemzet és a nemzeti kisebbségek viszonyában. A készülő koncepció azonban az európai országok többségében elfogadottakkal ellentétes utat vázol fel Ukrajna számára, amely kedvezőtlenül hat a nemzeti kisebbségekre. Ezek a különlegességek, amelyek szembehelyezkednek az alkotmányos jogokkal és a nemzetközi normatívákkal, Ukrajna vállalt kötelezettségeivel, végigkísérik a dokumentum teljes szövegét. Olyan dolgokról van benne szó, mint például az országban élő polgárok négy kategóriára sorolása: államalkotó ukrán nemzet, tősgyökeres népek, nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok. Ez utóbbi fogalom nem szerepel az alkotmányban.”
Dr. Zubánics László, az UMSZ elnöke úgy véli: „Az elmúlt esztendő egyik fontos tanulsága, hogy csak és kizárólag önmagunkra és az anyaországra számíthatunk a kárpátaljai magyar jelen és jövő szempontjából.”
A tervezetet a Matica slovenská kárpátaljai elnöke is kritizálta. Szerinte van lehetőség a kisebbségi jogok biztosítására, ahogy az a csehszlovák időkben is történt.
Egy ad hoc bizottság javaslata
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a karpataljalap.net-nek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy az oktatási minisztérium által eredetileg beterjesztett dokumentum ugyan visszalépés volt az előzőekhez képest, de nem volt ilyen katasztrofális.
„Míg eddig az állam garantálta az oktatást a kisebbségek nyelvén, az új törvény csak biztosította volna ezt a jogot az ukrán nyelv mellett ott, ahol a kisebbségek egy tömbben élnek. Júliusban, mielőtt elkezdődött volna a parlamenti szünet, hosszas és éles viták után egy, a minisztériumi tervezethez képest is visszalépést jelentő szövegtervezet készült az illetékes parlamenti bizottságban, ám még ez is lehetővé tette volna a tanítást a kisebbségek nyelvén az oktatás minden szintjén. Ezután szeptember 5-én, a voksolás napján a házelnök indítványára összehívtak egy ad hoc bizottságot, amely azután előállt a végül megszavazott átgondolatlan, és számunkra elfogadhatatlan szövegváltozattal. Ugyanakkor, ha az országban érvényesülő tendenciákat nézzük, nem meglepő, ami történt, hiszen az üzleti-gazdasági lobbi annak fejében, hogy megszavazzák a törvényjavaslatait, általában korábban is átengedte a humanitárius szférát a nacionalistáknak és a sovinisztáknak. A Krím megszállása, a kelet-ukrajnai konfliktus kirobbanása óta ez a tendencia csak erősödött. Szerencsére utóbb Magyarország hathatós segítségével sikerült nemzetközi szintre emelni a kérdést. Azóta a Velencei Bizottság, az Európa Tanács és más nemzetközi szervezetek egy sor ajánlást fogalmaztak meg Kijev számára az oktatási törvénnyel kapcsolatban” – nyilatkozta Brenzovics László.
A külföld is odafigyel Ukrajnára
A KMKSZ elnöke az interjúban kitért arra is, hogy 1996-ban Ukrajnában olyan alkotmány született, amely biztosította a nemzetiségek jogait. Most megpróbálják azokat korlátozni, de az alaptörvény módosítása nélkül, mivel a kormánynak kevés szavazata van ahhoz, hogy alkotmányt módosítson. „Várható, hogy rövidesen ismét előtérbe kerül a nyelvtörvény, vagy a nemzetiségi politikai koncepció elfogadása. Ma azonban már számíthatunk arra, hogy ezeket a próbálkozásokat a külföld is figyelemmel kíséri. Korábban a Nyugat az efféle kérdések rendezését teljes egészében ráhagyta a kijevi vezetésre, de azok után, hogy az oktatási törvény nyelvi cikkelye a Velencei Bizottság elé került, remélhetjük, hogy minden hasonló esetben megfogalmazzák majd a véleményüket az európai intézmények” – mondta Brenzovics László, aki szerint számítani lehet Ukrajna nemzetközi elszigetelődésére, de a nyugati hatalmak, amíg tart a szembenállás Oroszországgal, nem szigetelik el teljesen az országot. Magyarország támogatására pedig a kárpátaljai magyarok továbbra is számíthatnak.
„Fel kell készülnünk rá, hogy idén megkezdődik az új oktatási törvény végrehajtása – ekkor válik egyértelművé Kijev álláspontja a kisebbségek anyanyelvű oktatásának kérdésében. Ennek fényében kell majd anyaországi és nemzetközi támogatással megoldást találni a problémára” – fejtette ki véleményét Brenzovics László, aki bízik abban, hogy a magyar kormánynak az anyaországi választások után is folytatódhat az áldásos tevékenysége, és így Magyarország továbbra is segíteni tudja majd a kárpátaljai magyarságot.
Tavaly ősszel a felvidékiek is kiálltak az oktatási törvény kapcsán a kárpátaljai magyarság mellett. Október elsején közös tiltakozó megmozdulást szervezett a Magyar Közösség Pártja, a Csemadok, a Köz-Ért Polgári Körök és a Via Nova ICS. A megmozdulás jelszava: a „Ma nálatok! Holnap nálunk?” volt, amely arra utal, hogy hasonló tervezetek bármely utódállamban előfordulhatnak, ahogy történt az a múltban is. Gondoljunk csak az alternatív oktatás bevezetésének tervezetére, vagy a nemrégiben bevezetett kerettantervre, amelynek következtében az anyanyelvi órakeretek heti száma a nemzetiségi nyelven oktató iskolákban lecsökkent.
(karpataljalap.net, kiszo.net, mti/Felvidék.ma)
