2000-ben még nyolc magyar alapiskola várta a Szenci járásban a magyar gyermekeket, 2010-ben már csak hat alapiskolában oktattak magyarul, mára pedig már csak öt intézmény várja a magyar gyerekeket.
Pozsony közelsége miatt a magyarság aránya egyre csökken, de csak ezzel nem magyarázható az anyanyelvi oktatás iránti igény csökkenése a főváros melletti régióban.
Persze, ha tudnánk a valós okokat, akkor valószínűleg gyógyszert is egyszerűbb lenne találni erre a társadalmi betegségre, csak a demográfiai válságra ugyanis nem fogható az, ami történik. Pár évtized alatt a majdnem színtiszta magyar régióból szórványterületté vált a Szenci járás. Az asszimiláció okait keressük, de sajnos nem találjuk.
Egy másik probléma is fennáll, és ez nem csak erre a régióra jellemző. A szülők gyakran nem a falusi kisiskolákba – azaz azokba az intézményekbe, ahol csak az alsó tagozat működik – adják gyermeküket, hanem a városi iskolába. Nyilván azt is mondhatjuk erre, nem gond, ha az magyar intézmény, de ha éppen a szülők ilyen hozzáállása miatt zár be egy kisiskola és néhány család ezért később nem az anyanyelvű iskolát választja gyermekének, már nemzetiségi kérdéssé is válhat a probléma.
Ezzel kapcsolatban egy érdekes bejegyzést olvashattam régi iskolám (ma Szenczi Molnár Albert Alapiskola) Facebook üzenőfalán: „Tisztelt falusi szülők! Kérjük, legyenek bizalommal a kisiskoláink iránt is, hogy ne kelljen megszűnniük, mi a rétei, súri, zonci szülőket pedig sok szeretettel várjuk majd ötödikben. Ha a kisiskolában vagy a faluban iskolai probléma van, emeljék fel a szavukat, hallassák a hangjukat, igenis, tegyenek róla, hogy az Önök értékeinek, elvárásainak és kívánságainak feleljenek meg ezek az intézmények! Mindenkinek jó döntést kívánunk!” Amikor ezt elolvastam, büszke voltam az intézményre. Nem elég ugyanis csak a mára és a holnapra tekinteni, a holnapután legalább ilyen fontos.
Több elsős lesz
Duray Rezső, a Szenc és Vidéke Polgári Társulás elnöke a Felvidék.ma kérdésére elmondta, több lesz az elsős, mint 2017 szeptemberében volt, és valószínűleg ez akkor is így lesz, ha néhány gyermek halasztást kap és nem lép be az első osztályba szeptemberben. A tavalyi iskolaévben 44 gyermeket, ezzel szemben most áprilisban 52 óvodást írattak be a járás magyar alapiskoláiba.
Duray Rezső (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
„Jelenleg a zontoronyi iskola van a legrosszabb helyzetben, tavaly egy gyermeket sem adtak oda, míg a mostani beíratáskor egy óvodást vittek a kisiskolába. A járás területén Hegysúron és Rétén van még alsó tagozatos magyar tanítási nyelvű intézmény, mindkét iskolába három gyermeket írattak be. Az első évfolyamot mindkét iskolában két tanuló látogatja az idei tanévben, azaz szeptemberben növekedés várható” – ismertette a statisztikai adatokat Duray Rezső. Korábban a rétei iskola küzdött a legnagyobb gondokkal, a mostani helyzet viszont arra mutat rá, nem lehetünk nyugodtak egyik intézmény esetében sem, sajnos nagyon kevés a magyar gyermek. „Félben jelenleg 18 elsős van, jövőre 14-et várunk a beíratások alapján, a járási székhelyen, Szencen 22-ről 31-re nőhet az elsősök száma” – tudtuk meg a Szenc és Vidéke Polgári Társulás elnökétől.
A Szenci járás többi magyar iskolája az elmúlt években, évtizedekben megszűnt. A féli iskolakörzethez tartozó Éberhardon néhány éve nem működik a magyar iskola, az ottani gyerekek Félbe járnak, szintén ide járnak a vőkiek, ahol nem is volt iskola, valamint ide tartozik Dunasápújfalu is, de ebből a faluból több gyermek a szenci iskolát látogatja. A még most is működő három kisiskolából a tanulók ötödikben a szenci iskolába lépnek át, és ide járnak még a magyarbéli és a boldogfai gyermekek is.
A gútori és a szemeti magyar iskolások, amennyiben anyanyelvükön, magyarul szeretnének tanulni, Somorjára járnak iskolába, de sajnos ott is egyre kevesebb az anyanyelven oktató iskolát látogató gyermek.
A statisztikai adatokból kitűnik, hogy az elmúlt 15 évben nem volt ilyen sok magyar elsős a Szenci járásban – mondta Duray Rezső. Megelégedésre azonban ez sem ad okot, hiszen a magyarok aránya a régióban 13,8 százalék, a magyar elsősök aránya viszont általában ennél alacsonyabb. A létszám növekedése örömteli, és bízunk benne, hogy a jövőben tovább nőhet a magyar iskolát látogató elsősök száma. A járás magyar iskoláiban színvonalas oktatás folyik, jól felszereltek az intézmények és családias a hangulat, minden adott ahhoz, hogy a gyerekek jól érezzék magukat és jó eredményeket érjenek el.
