A Hagyományok Háza Hálózat–Erdély a legnagyobb külhoni magyar közösség hagyományápolásában ért el jelentős eredményeket 2018-ban. A szervezet szerteágazó tevékenységében a tradíciók átadásának segítése, a közösségépítés, valamint az elfeledett szokások újjáélesztése kapott prioritást.
A Hagyományok Háza Hálózat – Erdély, második munkaévét fejezte be 2018-ban, s az országrész méreteit és a rendezvények számát figyelembe véve is sikeres időszakra tekinthet vissza. A Hálózat állandó és egyedi programokat szervezett.
A munkatársak elégedettek a Székelyudvarhelyen szeptemberben tartott Erdélyi Táncháztalálkozó kedvező fogadtatásával és visszhangjával. A résztvevők ezúttal kerek évfordulót is ünnepeltek, hiszen negyven évvel ezelőtt az első nagy „táncházas” együttlétre is Udvarhelyszék anyavárosában gyűltek össze a hagyományok tisztelői.
A látványos események mellett számos kisebb fesztivál is színesítette a palettát
A Jeles Napok rendezvénysorozat tizenhárom városba jutott el, a Tekergő meseösvény, valamint a Hangszersimogató élménytalálkozó az ifjabb nemzedék hagyományokba való bevonását szolgálta.
A Látogatóban program során tizenkilenc szórványtelepülésen szerveztek néptánc-rendezvényt; a tánc nyelvén hívták fel a figyelmet a magyar kultúra élővé tételének fontosságára.
A hagyományok hiteles átadásának módját a képzések biztosították
A csíkszeredai és a marosvásárhelyi mesekurzus az élőszavas mesemondásba avatta be a szép számú érdeklődőt. A rugonfalvai népzene-oktatók továbbképzése, valamint a kolozsvári népi énekoktatás a gazdag erdélyi zenei kincs továbbéltetését segítette.
A gyermektáborok, mint például a nyárádszentlászlói Gézengúz Gyerekfesztivál a kisebbek kulturált szabadidő eltöltését szolgálták, s a szervezőknek lehetőséget adtak arra, hogy játékosan osszák meg az erdélyi szellemi és tárgyi örökséget a résztvevőkkel.
A maros mentén a székelybósi nyári gyerekfoglalkozás a helyi közösség kezdeményezésére valósult meg.
A IX. Székelyföld Napokon a Hagyományok Háza Hálózat – Erdély immár második alkalommal rendezte meg a Táncoló Székelyföld eseménysorozatot. Ennek keretében a szervezők több mint egy tucat településre vittek értékes hagyományőrző és táncos műsort.
Rohanó korunkban hihetetlenül hangzik, de az első gyűjtések után száz esztendővel sem fejeződhetett be a kutatás: Erdély-szerte élő-művelő hagyományt vivő közösségekkel lehet találkozni.
A Hálózat feladatának tekintette, hogy ezeket az értékeket a nem konvencionális közösségben élő emberekkel is megismertesse, s életük részévé tegye. Követendő példa erre, hogy azon közösségekben, ahol a szokások feledésbe merültek, hagyományos bálok nyújtanak lehetőséget a régi szokások, tánc- és dallamvilág visszatanítására.
A munkatársak gyümölcsöző kapcsolatot ápolnak más szervezetekkel is, így társszervezőként vettek részt olyan sikeres nyári programokban, mint városnapok, gyerekfesztiválok, a Székelyföldi Szabadtéri Évadnyitó Táncház, a Kolozsvári Magyar Napok és a Csillagocska Néptánctalálkozó.