A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága szervezésében 2019. június 12. és 14. között találkoznak a külhoni magyar nyelvű média képviselői Visegrádon, az I. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón. Az előadásokkal és kerekasztal-beszélgetésekkel színesített, díjátadóval egybekötött rendezvényen a Felvidék.ma hírportált három munkatárs képviseli.
A találkozó június 13-i megnyitóján először Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, majd Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos tartott előadást. A nap további részében a résztvevők szakmai előadásokon és kerekasztal-beszélgetéseken vesznek részt.
A nemzetpolitikáról
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár előadásában először a nemzetpolitika történeti fejlődésének jelentős állomásait mutatta be. Fő elemként említette, hogy a történelmi események miatt a nemzet és az ország határai nem estek egybe. Kiemelte, hogy a nemzetpolitikában jelentős áttörést jelentett a státusztörvény elfogadása, majd 2010 után radikális változások következtek be, többek között: a kettős állampolgárság, a választójogi törvény és a módosításai, valamint a szülőföldön való boldogulást segítő intézkedések. A kormány érzékenységét mutatja a gazdasági fejlesztési, az óvoda- és bölcsődefelújítási, valamint az ösztöndíjprogramok – Kőrösi Csoma Sándor-, Petőfi Sándor-program – bevezetése.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is kitart a támogatás mellett, azzal a céllal, hogy a határon túli családok identitását erősítse. Elérje, hogy a büszkeségében megerősödő határon túli közösség felkészüljön a kihívásokra. Ezt a tevékenységet igazolja a megújuló Kárpát-medence, ahol versenyképes Kárpát-medencei tér kialakítása valósul meg, továbbá a nemzetpolitikai programok, a közösségi programok, a külhoni szakképzés. Ehhez társul a egységes nemzetben való gondolkodás és a családok támogatási rendszerének kiterjesztése.
A média területére utalva Potápi Árpád János megjegyezte, hogy a médiumok támogatása is jelentős nemzetpolitikai kérdés. Ezért a hagyományteremtő céllal megtartott I. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozóra minden médiaterületről hívtak munkatársakat. Kiemelte, hogy a határon túli média további erősítését is folytatják. A felvidéki média is megerősítésre került.
A nemzetpolitika diaszpórapolitikája
Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos előadásában a diaszpórapolitika fejlődését mutatta be. Fordulópontként említette, hogy a magyar szervezetek támogatása 2010 óta folyamatosan erősödik. Ekkor nyilvánították ki, hogy a diaszpórában élők is egyenrangú tagjai a magyar nemzetnek. Legfontosabb fóruma a Magyar Diaszpóra Tanács, melynek munkájában az idén 87 meghívott és 21 megfigyelő szervezet vett részt. Legfontosabb szempont, hogy a diaszpóra tagjai részére biztosítani tudja a kormányzat, hogy az intézményrendszerben jelen tudjanak lenni, meg tudják beszélni a problémáikat.
Képzésekkel, ösztöndíjprogramokkal erősítik ezeket a magyar közösségeket. Idén 150 ösztöndíjas kiküldését tervezik, emellett pedig egyházi ösztöndíjasok is részt vesznek a munkában. A statisztikai adatok szerint az ösztöndíjasok tevékenysége régiónként eltérést mutat, ám kiemelkedő a rendezvényszervezés, a kommunikáció, a nyelvoktatás, cserkészet, illetve a néptánc- és népzeneoktatás.
A magyar közszolgálati média szerepe a Kárpát-medencében
Varjú Frigyes főszerkesztő, a Kisebbségi és Külhoni Főszerkesztőség vezetője szerint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. missziós munkája egyedülálló. Minden területen biztosítják a külhoni programok médiában való megjelenését. Feladatuk, hogy a közszolgálati műsorok ne csak a határig terjedjenek ki. A külhoni magyarság részére megjelenést biztosítanak. A magyarságtudat erősítéséhez járulnak hozzá a profi tudósítói hálózattal, amely hiteles, naprakész információkat juttat el a közönséghez. A Duna World, az M1, a Kossuth Rádió hírfolyamában megjelenő műsorokkal, állandó tudósításokkal, szakmai hozzáértéssel, évente 4000 tudósítással szólítják meg a közönséget például az Öt kontinens, a Határok nélkül, a Kárpát expressz és a Térkép című műsorokkal.
Van igény a hagyományosan megírt tartalomra
Molnár-Bánffy Kata kommunikációs szakember, a Salt Communications tulajdonos-ügyvezetője, a Képmás Kiadó ügyvezetője arról beszélt, hogy a hagyományos konzervatív újságírás egyre inkább átalakulóban van. Megváltoztak a médiafogyasztási szokások és a politikai kommunikáció is újfajta megközelítést igényel.
Emellett azonban véleménye szerint van igény a hagyományosan megírt tartalomra, azaz az inspiráló, valódi, életszagú történetekre. Ezért módszeresen érdemi tartalmakat kezdtek közölni, például hagyományos, konzervatív családi értékeket megfogalmazó tartalmakat középkorú nőknek. Az emberek vágynak arra, hogy jó tartalmakat olvassanak, olyanokat, amelyekkel értékrend tekintetében azonosulni tudnak.
A program szakmai előadásokkal folytatódik.
