Generációk Találkozása Pogrányban – ezúttal rendhagyó módon

Az idén nagyon sok rendezvény elmaradt, a Csemadok Nyitrai Területi Választmánya ennek ellenére úgy döntött, ha rendhagyó módon is, de megszervezi a Generációk Találkozását augusztus 7-e és 8-a között. A fesztivált eredetileg július elején szerették volna megtartani Kálazon, de mivel a helyzet még májusban is nagyon bizonytalan volt, a szervezők a Kálazra tervezett programot egy évvel elhalasztották, ám végül a választmány úgy döntött, hogy mégis megszervezik a 18. Generációk Találkozását.

A program rendhagyó módon állt össze, mégis minden korosztályt megszólítottak, ezúttal a hagyományosan háromnapos rendezvény programját a szervezők két napba sűrítették össze.

Újraértelmezett örökség

Augusztus 7-én délután a kézművesség szerelmeseit szólították meg, délután az érdeklődők kipróbálhatták a hímzést, majd 5 órától egy konferencián ünnepelték meg a Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely tagjai, hogy munkájuk eredményeként elnyerték a Tárgyalkotó Iparművész címet.

A Zoboralji Örökség Őrzői elnevezésű délutáni rendezvényen a Műhely elnöke, Tóth Borbála köszöntötte a vendégeket, majd Presinszky Laura, Pográny polgármestere üdvözölte a konferencia résztvevőit. Kiemelte: „Fontos, hogy Zoboralján megalakult ez a szervezet, mert így az értékek és a hímzések megőrződnek a jövő nemzedékek számára. A csoportnak Pogrányon kívül nyitragesztei, koloni, gímesi és nagycétényi tagjai is vannak, akik minden héten a helyi Csemadok-alapszervezet helyiségében gyűlnek össze, és közösen újrafogalmazzák azt az örökséget, amelyet az elődeink hagytak ránk, megőrizve az utókornak.“

Zoboralja szokásairól

Az üdvözlő beszéd után Jókai Mária néprajzkutató a zoboraljai szokásokat ismertette. Elmondta: a klasszikus értelemben vett Zoboralja 13 településből áll, ezek néprajzilag 5 részre oszthatóak. A hegyaljai települések, amelyek megőrizték magyarságukat: Alsóbodok, Alsócsitár, Nyitragerencsér, Gímes, Kolon, Barslédec, Nyitrageszte, Pográny, Zsére. A hegyvonulat északnyugati felén a hegymegi települések vannak: Menyhe, Béd, a Nyitra folyó másik oldalán pedig a vízmegi falvakat találjuk: Egerszeget, Vicsápapátit.

Jókai Mária kiemelte: a Nyitrai járás többi magyar települése néprajzilag más típusba sorolható, amiben mégis hasonlóak, azok a szokások, ezek elsősorban vallási ünnepekhez köthetőek, de sokban megmaradtak a pogány elemek, így például a villőzésben is.

A néprajzkutató elmondta azt is, hogy a magyar vidékek nagy részén ismert komatál szokása a Zoboralján ismeretlen. Volt viszont ulicskázás és legénycéhelés, az első a lányokhoz köthető, a kisebb lány egy idősebb lányt talált magának, aki felfedte előtte a női lét rejtelmeit, hiszen korábban az édesanyák nem világosították fel a lányaikat. A céhelés a legények felavatása volt, amíg ez nem történt meg, nem mehettek például kocsmába a fiúk, hiszen nem avatták őket férfivá.

Körülvesznek az értékek

Mihalcsik Márta, a Nemzeti Művelődési Intézet közművelődési referense az értékek felkutatásának fontosságáról szólt. Ismertette azt a törvényi hátteret, aminek köszönhetően az értékek gyűjtése elkezdődött Magyarországon és az elcsatolt területeken. A hungarikumtörvénynek köszönhetően módszeres munka folyik a Kárpát-medencében, melybe a Zoboralja is bekapcsolódott. Mihalcsik Márta szerint sokszor előfordul, hogy az adott régióban élők nem is tudatosítják, milyen kincseket rejteget szülőföldjük, mert természetesnek veszik azt, az életük része. A kutató kitért a Zoboralja Kollégium fontosságára is, a könyvben a Nyitrai járás minden magyar településének értékei fellelhetők.

Rövid idő alatt sikerült elérni az Iparművész címet

Szuper Judit Gránátalma-díjas népművész a Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely kiállítását nyitotta meg. Beszédében visszaemlékezett a kezdetekre is: „A Zoborvidék hímző kultúrájával 1989-ben találkoztam először, amikor a kezembe került Jókai Mária Zoborvidéki női ingek című kiadványa. A mi történetünk 2013-ban kezdődött, amikor Hebling Zsolt polgármester meghívott magához beszélgetésre.” A beszélgetés során arról volt szó, „hogyan tudnánk a felvidéki testvérvárosi kapcsolatot megerősíteni, új utakat keresve. Az Alsóörsi Csipkeműhelyben arra gondoltunk, hogy a népművészeten keresztül megerősíthető a testvértelepülési kapcsolat. Az alsóörsiek 2014-ben meghívást kaptak Kálazra, ahol megismerkedett Tóth Borbálával, majd 2016-ban Alsóörs egy sikeres hungarikum pályázatnak köszönhetően vendégül látta a zoboraljiakat. Ekkor indult el a munka, és alakult meg a Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely, amely rövid idő alatt kiérdemelte a Tárgyalkotó Iparművész címet.

Zoboralji Örökség Díj

A Műhely tagjai azóta folyamatosan dolgoznak, évente konferenciát és több kiállítást rendeznek. Az idei évben pedig megalapították a Zoboralji Örökség Díjat, amit Hebling Zsoltnak és Szuper Juditnak ítéltek oda, megköszönve azt, hogy elindulhatott az ilyen irányú szakmai munka a Zoboralján is. Presinszky Laura Pográny Polgármesterének díját adományozta Tóth Borbálának a népi hagyományok, a folklór és a kultúra megőrzéséért.

Száztagú Citerazenekar

A konferencia után a Száztagú Citerazenekar koncertjével folytatódott a program. Ahogy Neszméri Tünde szervező, moderátor kiemelte: a zenekar létrehozásának gondolata a régióból származik, az alapötlet Presinszky Tiboré, a nagycétényi citerások vezetőjéé, a Csemadok pedig felkarolta az ötletet. Hegedűs Béla, a Győri Nemzeti Színház zenésze szakmai vezetése mellett 5 felvidéki népdalcsokorral lépett fel a zenekar, gömöri, mátyusföldi, csallóközi, magyarbődi és zoboralji népdalok csendültek fel. Ez utóbbit a közönség együtt énekelte a zenészekkel. Este a The Brazen Head zenélt.

Szentmise és koszorúzás

Szombaton hálaadó szentmisével emlékeztek meg a szervezők Pográny község írásos említésének 945. évfordulójáról. Licsko Bálint esperes urat is köszöntötték, aki harminc éve szolgálja az itteni híveket. A szentmisét helyi és tápiósági zenészek és kórus tette ünnepélyessé. A mise után Esterházy János emléktáblájánál helyeztek el koszorúkat az ünneplők. Gyepes Lajos, a Csemadok Nyitrai Területi Választmányának elnöke beszédében az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet, amiben Esterházy János is élen járt. Esterházy János példaképünk kitartásban és a nemzethez való hűségben is – fogalmazott Gyepes Lajos.

Hagyományőrzés és Vadkerti Imre koncertje

A program délután a hagyományőrzők találkozójával folytatódott, amelyet Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, Presinszky Laura polgármester és Gyepes Lajos, a Csemadok járási elnöke nyitottak meg. A hagyományőrzők találkozója szintén rendhagyó volt, ugyanis Pográny község testvértelepülésének hagyományőrzői, a tápiósági Vadvirág Hagyományőrző Nyugdíjasklub tagjai léptek fel, majd a vecsési Balla Péter Népdalkör, akikkel a Csemadok Pogrányi Alapszervezete évek óta baráti viszonyt ápol, a helyi csoportok közül pedig a Lédeci Hajnalkert Hagyományőrző Csoport adott elő lédeci szokásokat.

Este Vadkerti Imre adott koncertet, elhangzott többek között a Jöjjön a fény, a Hazám, hazám és az Isten ujja megérintett című dal is. Majd a pogrányi és nyitragesztei zenészekből álló PG Retro Band zenélt. A program összeállításakor ugyanis a szervezők szerették volna a helyi tehetségeket felléptetni, ezért esett a választás pénteken és szombaton is egy helyi zenekarra.

Az idei Generációk Találkozása szervezői a Csemadok Pogrányi Alapszervezete és Nyitrai Területi Választmánya, a Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely, a Nyitra és Vidéke Célalap, a Zoboralja Kht., a Zoboralji Községek Regionális Társulása és Pográny község voltak. A rendezvény a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásából valósult meg.

További fotók a rendezvényről: